Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az USA szankciókat vezetett be egy kínai cég és több személy ellen az ujgurok üldözése miatt

Egy héttel azután, hogy Donald Trump elnök utasítására az Egyesült Államok bezárta a houston-i kínai konzulátust, a Pénzügyminisztérium feketelistára tette a kínai Xinjiang Production and Construction Corps (Hszincsiang Termelő és Építő Testület – XPCC) céget, valamint Szun Dzsinlongot, az XPCC korábbi párttitkárát és Peng Dzsaruit, annak helyettes párttitkárát is szankciókkal sújtotta.

A minisztérium szerint az említett cég és annak vezetői súlyos emberi jogsértéseket követtek el a Hszincsiang tartományban élő etnikai kisebbségek ellen.

„A Kínai Kommunista Párt a kínai Hszincsiangban ujgurok és egyéb muszlim kisebbségek ellen elkövetett emberi jogsértései a század szégyenfoltjaiként értelmezhetők.”

– nyilatkozta az ügyről Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

A XPCC egy gyakorlatilag katonai testület, amelyet 1954-ben, tagjai eredetileg tartalékos kínai katonák voltak, akik a kiképzésük mellett mezőgazdálkodást végeztek a szikár kelet-kínai területen. Később a polgári lakosság köréből tömegek csatlakoztak az agráripari korporációhoz, amelynek napjainkban 3,11 millió tagja van, ami a régió lakosságának mintegy 12 százaléka. A tagság gyakorlatilag teljesen han kínai etnikumú, miközben a tartomány jelentős részén ujgur muszlimok élnek.

A kínai a kormányzat „jogon kívüli zónává”, egy hatalmas internálótáborrá alakította az Ujgur Autonóm Régió névre is hallgató Hszincsiang tartományt, illetve az ujgur népcsoport által jelentett „terrorfenyegetés” ürügyével zárnak százezreket átnevelőtáborokba, és bélyegzik meg az egész népcsoportot.

A kínai hatóságok minden ujgurt gyanúsnak tekintenek, és csupán etnikai, valamint vallási hovatartozásuk miatt fellépnek ellenük.

Márciusban a Mérce is beszámolt az Australian Strategic Policy Institute (ASPI) kutatóközpont Eladó ujgurok (Ujghurs for sale) címmel kiadott jelentése alapján, hogy a kínaiak a táborokba zárt ujgur népességet multinacionális vállalatok számára rendelkezésre bocsájtják kényszermunka végzésére.

A dokumentum szerint több mint nyolcvanezer ujgurt helyeztek át 2017 óta a táborokból multinacionális cégekhez, legalább 27 különböző gyárba.

A gyárakban „kemény, szegregált élet” a munkásoké, folyamatos megfigyelésnek vannak kitéve, nem gyakorolhatják a vallásukat, valamint kötelező mandarinórákra és ideológiai képzésre kell járniuk.

Kormányzati dokumentumokat és a helyi média beszámolóit idézve az ASPI beszámolója arról is ír, hogy az ujgur munkások átnevelőtáborokból gyárakba szállítása egy államilag támogatott rendszer részét képezi.

„Kényszermunkára erősen utaló körülmények között dolgoznak az ujgurok olyan gyárakban, amelyek legalább 83 ismert globális, a technológiai, ruházati és autóiparban jelen lévő márka ellátási láncának részét képezik”

– számolt be a kutatóközpont. Ilyen márkák többek között az Apple, a BMW, a Huawei, a Nike, Samsung, Sony és a Volkswagen.

(Reuters)