Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Világcégek gyáraiban dolgoztatják kényszermunkával az átnevelőtáborokba zárt ujgurokat

Gyárakban végeznek kényszermunkát a korábban átnevelőtáborokba zárt ujgurok a kínai Hszincsiang tartományban – áll az Australian Strategic Policy Institute (ASPI) kutatóközpont Eladó ujgurok (Ujghurs for sale) címmel kiadott jelentésében.

A dokumentum szerint több mint nyolcvanezer ujgurt helyeztek át 2017 óta a táborokból multinacionális cégekhez, legalább 27 különböző gyárba.

A gyárakban „kemény, szegregált élet” a munkásoké, folyamatos megfigyelésnek vannak kitéve, nem gyakorolhatják a vallásukat, valamint kötelező mandarinórákra és ideológiai képzésre kell járniuk.

Kormányzati dokumentumokat és a helyi média beszámolóit idézve az ASPI beszámolója arról is ír, hogy az ujgur munkások átnevelőtáborokból gyárakba szállítása egy államilag támogatott rendszer részét képezi.

„Kényszermunkára erősen utaló körülmények között dolgoznak az ujgurok olyan gyárakban, amelyek legalább 83 ismert globális, a technológiai, ruházati és autóiparban jelen lévő márka ellátási láncának részét képezik”

– számolt be a kutatóközpont. Ilyen márkák többek között az Apple, a BMW, a Huawei, a Nike, Samsung, Sony és a Volkswagen.

Amikor Kína külügyminisztériumának szokásos hétfői sajtótájékoztatóján felmerült a jelentés, Csao Licsien, a minisztérium szóvivője cáfolta az ott leírtakat, mondván a dokumentumban állítottaknak „nincsen ténybeli alapja”, illetve szerinte

„Ez a jelentés csupán megfelel az USA Kína-ellenes törekvéseinek, amelyek megkísérlik elkenni Kína terrorizmusellenes intézkedéseit Hszincsiangban”.

Nem meglepő Kína válasza: a kormányzat „jogon kívüli zónává”, egy hatalmas internálótáborrá alakította az Ujgur Autonóm Régió névre is hallgató Hszincsiang tartományt, illetve

az ujgur népcsoport által jelentett „terrorfenyegetés” ürügyével zárnak százezreket átnevelőtáborokba és bélyegzik meg az egész népcsoportot.

A kínai hatóságok minden ujgurt gyanúsnak tekintenek, és csupán etnikai, valamint vallási hovatartozásuk miatt fellépnek ellenük.

James Leibold, a kínai történelem és társadalom szakértője és egyben a jelentés egyik szerzője arról beszélt a DW-nek, hogy a kényszermunkával ujgurokat foglalkoztató cégeknek felelősséget kéne vállalniuk tetteikért. A kínai ellátóláncokra vonatkozó teljes átvilágításra lenne szükség a részükről azt illetően, hogy kivizsgálják, ténylegesen kényszermunkáról van-e szó az említett gyárakban – ezt pedig semmiképpen sem a helyi vállalatoknak, hanem kívülről érkező független megfigyelőknek kell végrehajtaniuk.

A Volkswagen a kényszermunkára vonatkozó vádak kapcsán bejelentette, hogy a jelentésben felsorolt cégek egyike sem közvetlen beszállítója jelenleg. Közleményükben arról írnak, hogy „közvetlen felügyeletet” gyakorolnak az ellátási láncuk egészére kiterjedően, illetve „tiszteletben tartják a kisebbségeket, az alkalmazottak képviseletét, valamint a társadalmi és munkaügyi normákat.”

Az ASPI jelentése idézett egy 2017-es helyi újságcikket is, amelyben arról számoltak be, hogy akkor 700 ujgur munkással növekedett az iPhone-ok kameráit gyártó cég munkásállománya. Az Apple válaszában egy korábbi közleményét idézte, azt állítva, hogy a cég „arra törekszik, hogy az ellátási láncuk részeként dolgozó összes munkással a megérdemelt méltósággal és tisztelettel bánjanak”.

Szorosan együttműködünk minden beszállítónkkal annak érdekében, hogy tartsuk a magas színvonalunkat”

– tette hozzá a nyilatkozat.

Az ENSZ becslései szerint több mint egymillió muszlim ujgurt zártak átnevelő táborokba Hszincsiangban.

Jogvédők szerint ezek az intézkedések a muszlim ujgurok szokásainak és vallásának elnyomását célozzák, azonban a hivatalos kínai álláspont szerint a táborokban mandarinoktatás, a vallási szélsőségesség felszámolása és munkaerőpiaci képességfejlesztés zajlik.

Az átnevelőtáborokban raboskodó szabadságuktól megfosztott ujgurok lényegében rabszolgaként való kényszerfoglalkoztatása olcsó munkaerővel látja el a kínai összeszerelő üzemeket, ezzel biztosítva a nyugati fogyasztók számára az olcsó árakat és a cégek számára a profitot. A munkaerő embertelen kizsákmányolása és a gyerekmunka elengedhetetlen része a globális kapitalista rendszernek, melynek egyetlen nyertesei a világcégeket tulajdonló tőkések.

(DW, Mérce)
Címlapkép: Wikimedia Commons