Amerikai székhelyű multinacionális cégek – köztük a Nike és a Coca Cola – erőteljesen lobbiznak azon törvénytervezet ellen, amely tiltaná a Kínában, az ujgur kisebbség kényszermunkája által készített termékek importját – írja a New York Times.
Az amerikai szövetségi képviselőház szeptember elsöprő többséggel – 406 támogató és 3 ellenszavazat mellett – fogadta el azt az előterjesztést, amely szigorú vizsgálatokat várna el az Amerikába szállító cégektől annak érdekében, hogy garantálják, termékeik előállítása során nem használtak kényszermunkát. A tervezet jelenleg a szenátus előtt van, a New York Times kongresszusi forrásai szerint itt is kétpárti támogatásnak örvend.
Az ujgur kényszermunka megelőző törvény (Uyghur Forced Labor Prevention Act) névre hallgató jogszabály elírja az amerikai székhelyű multiknak, hogy alaposan vizsgálják meg termelési és beszállítói láncaikat, és gyakorlatban tiltaná azon termékek importját, amelyek részben vagy egészben az ujgurok által lakott Hsziancsang tartományban készülnek, amennyiben a forgalmazó nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses termékek nem kényszermunkával készültek.
A New York Times kongresszusi forrásokra és hivatalos lobbinyilvántartásokra hivatkozva most azt írja, hogy több multinacionális nagyvállalat, például az Apple, a Nike és a Coca Cola lobbistái is a jogszabály felvizezésén dolgoznak, de hasonló tevékenységet folytat az amerikai kereskedelmi kamara is.
A lap úgy tudja, miközben a cégek elítélik a kényszermunkát, úgy látják, hogy a jogszabály által megfogalmazott szigorú feltételek elpusztítanák a Kínába erősen beágyazódott termelési láncaikat. Hszincsiang ugyanis egyrészt nagy mennyiségű nyersanyag (gyapot, szén, cukor, paradicsom, a napelemek gyártásához elengedhetetlen poliszilikon) forrása, másrészt pedig munkaerőt szolgáltat rengeteg, főként ruhákat és cipőket gyártó kínai gyárnak.
Nyilvánosan elérhető nyilvántartások szerint több nagy cég lobbiszervezetekkel kötött szerződésében szerepel a törvényjavaslattal kapcsolatos megbízás, ám ezekből az iratokból a megbízások tartalma nem derül ki. A New York Times ugyanakkor olyan bizalmas dokumentumhoz is hozzáfért, amelyből kiderült, hogy az Apple például bizonyos adatszolgáltatási határidők meghosszabbítása érdekében lobbizik, illetve azt szeretné elérni, hogy a termelési láncáról szóló információkat ne kelljen nyilvánosságra hoznia, csupán kongresszusi bizottságnak kelljen bemutatnia.
Az Apple egyébként tagadta, hogy a törvény felvizezésén lobbizna. A Coca Cola és a Nike is hasonlóan reagált a lapnak, hangsúlyozva, hogy a piacon szigorúnak számító belső szabályzataik vannak a beszállítói láncaikra nézve. A Nike képviselői azt is hozzátették, nem a törvény felvizezésén dolgoznak, csak „konstruktív párbeszédet” folytatnak róla a törvényhozókkal.
A cégek meglátása szerint kereskedelmi tevékenységükre károsan hatna, ha hosszadalmas, több hónapon át tartó procedúrát kellene végigjárniuk annak biztosítására, termékeik elkészültében nem játszott szerepet kényszermunka.
Ahogy arról korábban a Mércén többször is beszámoltunk, az elmúlt időszakban civil szervezetek sora és a egy amerikai kongresszusi jelentés is felhívta a figyelmet arra, hogy a leghíresebb világmárkák tucatjainak termelési láncainak részét képezhetik olyan kínai gyárak, amelyek ujgur kényszermunkával állítanak elő termékeket.
A globális konszernek érintettségéről, és az ujgurok elleni kínai állami erőszakról korábban a Mércének a térség jó ismerője, a Koppenhágai Egyetem oktatója, Bellér-Hann Ildikó beszélt bővebben. A kutatóval készült interjút itt olvashatjátok el.
Az ujgurok akkor kerültek a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor 2018 folyamán kiderült, hogy Kína – az „iszlám szélsőségesek elleni harcra” hivatkozva – a muszlim lakosságot az interneten szociális kreditrendszerben minősítette „megbízhatónak”, vagy „megbízhatatlannak” online és offline tevékenységük alapján.
A „megbízhatatlanokat” a Hszincsiang tartományon belül kialakított, óriási „átnevelő táborokba” hurcolták el. A BBC forgatócsoportja egyszer bejutott egy ilyen intézménybe, ahol több arra utaló jelet találtak, hogy ezek a táborok gyakorlatilag börtönként működnek, és a foglyokat rendszeresen kínozzák is. A táborokról emellett ismert az is, hogy megtiltották a muszlim vallás gyakorlását, több fogvatartottak pedig sterilizáltak. Később az is kiderült, hogy a táborokból kikerülő embereket az ország más részein kényszermunkára kényszerítik.
