Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Újabb vállalat hátrált meg a kínai állam befolyása miatt, az amerikai törvényhozásban viszont előrelépés történt az ujgur kényszermunka kapcsán

Ismét meghátrálásra kényszerített a kínai gazdasági befolyás egy amerikai vállalatot, amiért kritizálni merte, hogy kényszermunkával dolgoztatják az elnyomott, muszlim kisebbség tagjait. Ezúttal az Intel amerikai chipgyártó kért bocsánatot, amiért korábban arra kérte a beszállítóit, hogy lehetőleg ne használjanak az északnyugat–kínai Hszinchiang tartományból származó árukat – tudósít a Szabad Európa.

Mint ismert, a kínai kormányzat közel egymillió ujgurt tart fogva átnevelőtáborokban. Az ENSZ egyik emberi jogi intézménye, a Bizottság a Faji Megkülönböztetés Felszámolásáért már 2018-ban figyelmeztetett, hogy hiteles információval rendelkezik a táborok létezéséről.

Pár hete a The Washington Posthoz jutott információk alapján kiderült, hogy a magyar 5G hálózatot fejlesztő Huawei szorosan együttműködött a muszlim kisebbség elnyomására alkalmazott technológia kifejlesztésében. A kiszivárgott prezentációkban a vállalat okos börtönök alapjait szolgáló platform kifejlesztésével dicsekedett. A technológia képes hang alapján azonosítani embereket, köztéri kamerák felvételei alapján intelligensen nyomon követni a személyeket, és felügyelni a dolgozók munkavégzését. Egy évvel korábban kutatók bemutatták, hogy a cég miként fejlesztett ki olyan arcfelismerő technológiát, ami egy adott személy ujgur származását tudja azonosítani és riasztani a hatóságokat.

Azóta egy ausztrál jelentés szerint 2017 óta több tízezer ujgurt helyeztek át és kényszerítenek munkára multinacionális cégek gyáraiban. Az átnevelőtáborokból kikerült ujgurok áttelepítését több hivatalos, kormányzati dokumentum is megerősíti, így rámutatva arra, hogy a folyamat egy államilag támogatott rendszer részét képezi.

Ujgur kényszermunkások kerültek többek között az Apple, a BMW, a Huawei, a Nike, Samsung, Sony és a Volkswagen gyártósoraihoz. De bizonyítottan körülbelül 258 ezer, a Lenovo megbízásából gyártott laptop, amelyet az USA szövetségi kormányzata az online oktatás elősegítésére rendelt, szintén a kényszermunkások keze alól került ki. Beszámoltunk arról is, hogy a The New York Times feltárása alapján rengeteg szájmaszk és védőfelszerelés készült az elnyomott kisebbséget dolgoztató gyárakban.

Hatályos a kényszermunkával készített termékek forgalmazásának tiltása

Tavaly beszámoltunk róla, hogy bár a vállalati lobbi erőteljesen próbálta felvizezni a ujgur kényszermunkát megelőző törvényt, azt jelentős támogatással elfogadata az amerikai szövetségi képviselőház tavaly szeptemberben. A jogszabály előírja az amerikai székhelyű vállalatoknak, hogy alaposan vizsgálják meg termelési és beszállítói láncaikat, és a gyakorlatban tiltaná azon termékek importját, amelyek részben vagy egészben az ujgurok által lakott Hszincsiang tartományban készülnek, amennyiben a forgalmazó nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses termékek nem kényszermunkával készültek.

Csütörtökön az amerikai elnök, Joe Biden aláírásával hatályba lépett a törvény – számolt be a The Hill. Múlt héten az amerikai kormányzat újabb kínai cégeket helyezett tiltólistára, ezúttal olyan vállalatokat, amelyek biotechnológiai szolgáltatásokkal és eszközökkel kereskednek. Két hete az Egyesült Államok diplomáciai bojkottot hirdetett a jövő évi téli olimpiai és paralimpiai játékok ellen a kínai hatóságok ujgurokkal szembeni bánásmódja miatt. A kezdeményezéshez később Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália is csatlakozott.

Címlapkép: Digital StillCamera