Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ujgur kényszermunkával gyártja Kína a szájmaszkokat a világnak

Ujgur táborok kényszermunkájának segítségével gyártja tömegesen Kína a szájmaszkokat és védőfelszereléseket – tárta fel tegnap a The New York Times részletes anyagában. Az amerikai újságírók videós beszámolója megállapította, hogy az így, kényszermunkában készített, a járványhelyzetben nélkülözhetetlen eszközökből jócskán jutott külföldre, és így az Amerikai Egyesült Államokba is.

A kínai állami Orvosi Eszközök Felügyelete szerint 2020. június 30 előtt csupán négy olyan, állami vállalat volt az ujgur átnevelőtáborokról az utóbbi időbben hírhedtté vált Hszincsiang-Ujgur Autonóm tartományban, amelyeknek engedélye volt orvosi védőfelszerelések gyártására. Ma azonban 51 ilyen céget tartanak nyilván csak itt. Ezek közül 17 vállalat bizonyítottan részt vesz a tartományi „munkaerő-transzfer” programban, amely lehetővé teszi számukra, hogy az „átnevelés” céljából lefogott, és összezárt, helyi muszlim kisebbséghez tartozó rabok munkájának felhasználásával szorítsa le az árakat. A program keretében egyes cégek engedélyt kaptak arra, hogy ujgur kényszermunkásokat a tartományok között is mozgassanak.

Az újságírók az új koronavírus járvány első epicentrumának számító, keletebbre lévő Hupej tartományban követte egy védőfelszerelés csomag útját a gyártástól a z exportig.

Hupejben a vizsgálat során legalább 100, oda hurcolt ujgur vendégmunkást találtak, és ők készítették a maszkokat és védőfelszereléseket is, akiknek végső megrendelője egy orvosi eszközöket gyártó cég volt, az amerikai Georgia államban.

A programból amúgy a kínai állami hatóságok nem csinálnak túl nagy titkot, nyilvánosan is elismerik, hogy az ujgurok hasonló munkákat kapnak, de azt „szegénységellenes programnak” hívják. A népköztársaság washingtoni nagykövetségének szóvivője, akit a Times az általa feltárt információkkal kapcsolatban megkérdezett, azt válaszolta, miután Hszincsiang-Ujgur Autonóm tartományban megkezdték az „iszlám szélsőséges eszmék elleni fellépést”, most „a lakosságot munkahely-teremtési akciókkal” szabadítják meg az ott kialakult nyomortól. Ennek része szerinte az is, hogy az átnevelés után ujgurok más tartományokban is kapnak a program keretében munkát.

„Ennek segítségével ők is teljes, kielégítő életet élhetnek.” – írta a kínai közlemény.

A Times nyomozását két szervezet, a Kaliforniai Berkeley Egyetem emberi jogi laboratóriuma, és az Ujgur Emberi Jogi Projekt segítette, akik együttesen több tucat, titkos körülmények között készült videót, a kínai közösségi médiában  terjedő bejegyzést és fotót gyűjtöttek össze a tartományban. A hszincsiangi Tien-san textilgyár például fotókat is közölt, ahol ujgur munkások varrják egy nagy gyárcsarnokban a maszkokat, a munka után pedig politikai eligazításon vesznek részt.

Amy K. Lehr, a Human Rights Initiative emberi jogi szervezet munkatársa pedig azt állítja, a munkások ugyan formálisan „saját döntésükre” vesznek részt a programban, ezeket mégis településenkénti, kötelező kvóták szerint veszik fel, ami azt is jelenti, hogy az ujgurokat és kazahokat a nyugati tartományban amúgy is elnyomó kínai központi hatalom gyakorlatilag kötelezővé teszi a csereprogramban való részvételt.

„A nemzetköi jog szerint tehát mindez kényszermunkának is minősülhet” – értékelte Lehr a helyzetet.

Nemcsak az Egyesült Államok, de mint azzal Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter számos alkalommal eldicsekedett, Magyarország is milliószámra kapott egyészségügyi szájmaszkokat, és orvosi védőfelszereléseket is kapott Kínából, akik a koronavírus-járvány márciusi kitörése óta számos, súlyosan érintett európai országban segítettek ilyen felszerelésekkel, nemzetközi megítélésüket is javítva ezzel. Ráadásul a maszkok és védőfelszerelések európai gyártási kapacitásai még mindig nem készültek fel egy esetleges új járványhullám egészségügyi szükségleteire, így a számos ország, krízishelyzetben még sokáig Kínára szorulhat ez ügyben.

Budapest, 2020. március 24.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Suparna Airlines Kínából érkezett repülõgépének fedélzetén a Liszt Ferenc-repülõtéren 2020. március 24-én. A gép több mint 3 millió maszkot, 100 ezer koronavírus-tesztet és 86 lélegeztetõgépet hozott.
MTI/Kovács Tamás

Az Ujgur tartomány akkor került a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor 2018 folyamán kiderült, hogy Kína, az „iszlám szélsőségesek elleni harcra” hivatkozva, a muszlim lakosságot az interneten szociális kreditrendszerben minősítette „megbízhatónak”, vagy „megbízhatatlannak” online és offline tevékenységük alapján. A „megbízhatatlanokat” pedig Hszincsiang tartományon belül kialakított, óriási „átnevelő táborokba” hurcolta el. A BBC forgatócsoportja egyszer bejutott egy ilyen intézménybe, ahol több arra utaló jelet találtak, hogy ezek a táborok gyakorlatilag börtönként működnek, ahol a foglyokat rendszeresen kínozzák is.

A kínai állam tagadja, hogy ilyen táborokat működtetne, szerintük az ujgurok csupán „mezőgazdasági továbbképzésben” vettek részt itt.