„Befejezte képzését és hazatért a nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen működő ‘oktatási intézmények’ tanulóinak többsége – jelentette be keddi pekingi sajtótájékoztatóján a terület kormányzata.„

– így indult az MTI július 30-án, 14.13 perckor kiadott, a pekingi tudósító, Nagy Mariann által beküldött hír, amely szó szerint elismételte Kína nyugati, Hszincsiang-Ujgur tartománya vezetőinek szavait, amelyekkel ismét és nyomatékosan letagadták, hogy több millió ujgur nemzetiségű, muszlim állampolgárukat hurcolták volna el börtöntáborokba.

A híradás úgy folytatja:

„ Alken Tuniaz kormányzó-helyettes azt hangoztatta: a sajtó koholmánya volt csupán az a híresztelés, miszerint a központokban a tanulókat rossz bánásmódban részesítették volna. A képzésben résztvevők kérhettek szünetet és rendszeresen hazalátogathattak.

A kínai kormány álláspontja szerint a muszlim vallású ujgur kisebbség lakta területen létesített központok önkéntes alapon biztosítottak képzéseket azok számára, akiknek az életére „hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus.”

A beszámoló után csupán egyetlen mondatban fért bele a hírbe a – legalábbis a BBC helyiszíni riportja alapján – Kínán kívül mindenhol elfogadott tényállás:

„Nemzetközi jogvédő szervezetek, valamint az ENSZ megfigyelői szerint azonban legalább egymillió embert – zömében az ujgur és kazah népcsoportokba tartozókat – akaratuk ellenére zártak átnevelő táborokba Hszincsiangban.„

Ez egészen pontosan 7 bekezdésnyi, tömény kínai propaganda után került tehát csak bele a szövegbe, amelyben egyébként Shohrat Zakir helyi kormányzó azt is az újságírók elé tárta:

„miután a hallgatók nagy része már távozott, a központok egy részében a helyi lakosságnak tartanak rövid mezőgazdasági továbbképzéseket.„

A BBC másfél hónappal ezelőtt bebocsátást nyert a Hszincsiang tartományt mára mintegy pókhálóként átszövő „átnevelőközpontok” egyikébe, ahová főleg azok a – rendszerint éjjelente – elhurcolt ujgur és kazah nemzetiségű, kínai állampolgárok kerülnek, akik fennakadtak a tartományban bevezetett digitális diktatúra megfigyelőrendszerén, például azért mert rákerestek a „Mohamed”, vagy „Korán” szóra az interneten.

A BBC előtt szereplő bentlakóknak persze előre megparancsolták, mi mindent kell hazudniuk a nyugati újságírók előtt, de a brit közszolgálati média munkatársai által később, titkos körülmények között készített felvételekből egyértelművé vált: az épületet, és cellaszerű szobáikat sohasem hagyhatják el, néhányukon pedig külsérelmi nyomok is látszottak.

A kormány hivatalos szócsövei már máskor is büszkélkedtek azzal, hogy „kimaradtak” a kínai jogsértések számonkéréséből, a Magyar Nemzet után most azonban az MTI lett a pekingi propaganda szócsöve.

A magyar kormánynak pedig nyomós oka lehet arra, hogy a korábbi, Moszkva-barát fordulathoz hasonlóan most szolgai módon tegyen ilyen szívességeket az állampárti Kínának is, hiszen Magyarország nemrég kapott Pekingtől 750 milliárd forintos hitelt a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz, amelyet június 7-én Mészáros Lőrinc egyik cége már le is hívott a kínai állami befektetőktől.