Új vagy utódpárt született a Magyar Szocialista Párt megalakulásával?
A Kérdések és válaszok a rendszerváltásról című kötetből közlünk szemelvényeket.
A Kérdések és válaszok a rendszerváltásról című kötetből közlünk szemelvényeket.
Számos, nagyhírű politikusunkat, hadvezérünket muszlim közösségek fogadták be.
Budapestet nagyrészt olyan politikai döntések formálták, amelyeknek több köze volt az önkormányzatok korlátozott anyagi lehetőségeihez, valamint a helyi gazdasági szereplők és az önkormányzati politikusok rövidtávú érdekeihez és a képzelőerő hiányához, mint egy 21. századi metropolisz lakóinak tényleges igényeihez.
A rendszerváltás után „a piaci elv minden területen” volt az uralkodó gondolat az eliteknél. Ez nagyon sok kárt okozott országszerte, különösen vidéken, kisvárosokban – mi lehetett volna ennek az alternatívája?
1973. szeptember 11-e után a dél-amerikai ország demokráciája már sohasem állt teljesen helyre, a politikai válság nyomai ma is érzékelhetőek.
A Horthy-rendszer egyik vezető oktatáspolitikusának emeltek szobrot Vácon. Hogy antiszemita volt, az úgy tűnik, nem számít.
Száz évvel ezelőtt gyilkolták meg a fehérterroristák Simon József katolikus papot, akinek az volt a bűne, hogy a földosztást és az egyház demokratizálását sürgette.
Meg kell értenünk például azt, hogy mi vezet a háborús retorika természetessé válásához, mi okozza, hogy az erőszak és a háború egyértelmű morális rosszból valami jóvá, kívánatossá, hősiessé válhat.
A közhatalomnak és az erkölcsiségnek közel kell esnie egymáshoz egy szocialista típusú társadalomban, melynek az etikai alapvetését vázolta volna fel Lukács.
Ami a huszadik században a modernitást jelentette Afrikában, az a logika ma a gyors halált hozza el. Etiópia pedig jó példa minderre.