A náciszimpatizáns autonóm Szlovákia az ellenzéki politikusok és a zsidók egyre radikálisabb üldözésével reagált a rezsim diplomáciai fiaskóira. Mára a szlovák társadalom egyértelműen a rezsimellenes nemzeti felkelés oldalán áll.
A gyarmati felszabadító küzdelmek egyik legmeghatározóbb fejezete játszódott le 60 éve Kongóban. Az ország névleg felszabadult, de az imperialista hatalmak nem engedhették meg, hogy a természeti adottságokban rendkívül gazdag Kongó ténylegesen függetelenedjen. Nagykép.
Míg az államszocializmus roma értelmisége erőforrásként használta a roma holokauszt emlékezetét, addig az emlékező ember esetében csupán egy epizóddá vált, amit aztán az államszocialista rendszer elnyomása követett.
Karsai László és Pető Andrea vitája.
Hogyan történt a holokauszttúlélők és a 20. századi elnyomó rezsimek magyar áldozatainak kárpótlása, ami mindannyiuk számára igen megkésve, csupán az 1989-es rendszerváltás után kezdődött?
Debord-nál nem meggyőzésről van szó még a legfontosabb teoretikus dolgaiban sem: hanem arról, hogy kedvet csináljon, hogy értéket adjon a lázadásnak, a boldogság keresésének, a vágyak megélésének.
Milyen okokat sejtettek a túlélők üldöztetésük mögött? Hogyan vetődött fel a magyar állam felelőssége, és miért kap kevés szerepet a népirtás a politikai alapon üldözöttek visszaemlékezéseiben?
Az elmúlt száz esztendő évtizedeket záró karácsonyairól olyan pillanatképeket villantunk fel, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a magyar baloldal eszmeiségéhez. Tíz beszédes cím, tíz idézet tíz újságcikkből.
2017 óta immár hagyománnyá vált, hogy minden év végén a Mérce szerzői, munkatársai és barátai egy-egy könyvajánlóban mutatják be röviden az évük legfontosabb olvasmányélményeit
A magyar holokauszt főbűnösei ügyében rendezett népbírósági pernek egyik tanúja Kovács Istvánné volt, Horthy bizalmi embere. Vallomását sem a népbíróság, sem a történetírás nem vette komolyan, pedig személye fontos része a Horthy-korszak történetének.
