A decemberben elhunyt Antonio Negri filozófus nélkül nem érthetjük a posztmodern kapitalizmust és a bennünket körülvevő politikai berendezkedést. Kiss Viktor politológus írását közöljük.
„Úgy gondolom, hogy a kommunizmus él. Nem lehet eltörölni a globális együttműködést és a szenvedélyek közös megalkotását.” Életének 90. évében elhunyt Antonio „Toni” Negri filozófus. Egy interjúval emlékezünk rá.
TGM nem valamiféle messiás-szerepben áll itt előttünk, hanem éppen az alternatívakeresés, a marxi kommunizmus elméletének újrafogalmazójaként.
Különös, hogy őt, aki hitte, hogy a gondolat, az eszme, a szellem szabadít föl és nem a szenvedély, épp a szenvedély – az igazság iránti szenvedély – tette példává és tanítóvá egy egész nemzedék számára.
A rendszert nem lehet úgymond „leváltani”, mert voltaképpen nem rendszer, hanem állapot. Az igazság föltárására és megvitatására kellene törekednünk.
A magyar liberalizmus sosem volt homogén, sem egyszerű sémákba foglalható: Kis János liberalizmusa csak egyetlen, ámbár intellektuálisan kivételesen erőteljes árnyalatot képvisel ebben a sokszínű hagyományban.
Az igazságosság elvei nem valósíthatók meg egy osztálytársadalomban: az igazságosság megköveteli, hogy életünk társadalmi termelésének eszközei ne összpontosuljanak egy meghatározott társadalmi osztály kezében.
Száz éve született John Rawls, a 20. századi politikai filozófia egyik legjelentősebb alakja, és ötven éve jelent meg korai főműve Az igazságosság elmélete. Mit jelent számunkra munkássága ma?