Túlterjeszkedő NATO és bizonytalan Nyugat-Európa: miért ilyen reménytelen az orosz-ukrán konfliktus?
Hogyan alakult ki a mostani ukrajnai válsághelyzet, és hogyan lavíroznak a nagyhatalmak az érdekeik mentén?
Hogyan alakult ki a mostani ukrajnai válsághelyzet, és hogyan lavíroznak a nagyhatalmak az érdekeik mentén?
Miközben a NATO és Oroszország között továbbra is fennáll a háborús konfrontáció lehetősége, a magyar államfő Moszkvában járt, hogy átbeszélje a kényes témákat.
A vita után a résztvevők közösen fogadják majd el az ENSZ BT-határozatát Ukrajna ügyében, amely várhatóan elítéli majd az orosz csapatösszevonásokat.
Putyin megígérte Macronnak, hogy tovább folytatja a tárgyalásokat a helyzet rendezése érdekében.
Minél több fegyvert szállítanak a térségbe, annál nagyobb a hadiipar profitja.
Az ellenzék eközben felszólítja Orbánt, hogy mondja le a február elsejére tervezett moszkvai látogatását.
Hivatalos felhívásban kérik a lakosokat, hogy csak létfontosságú ügyben keressék fel a kelet-európai országot.
Az 1892-ben létrejött Lengyel Szocialista Pártban zajló viták közül kiemelkedik kettő, amely 1905-ben sorsdöntőnek bizonyult: az együttműködés az orosz szocialista szervezetekkel és a fegyveres erőszak kérdése.
Kaszim-Zsomart Tokajev „bűnözőknek” és „terroristáknak” nevezte a felkelőket.
Nazarbajev enyhülést ígért, ezt azonban nem tudta beváltani. A gázárrobbanás nyomán elpattanó feszültség elsöpörheti a stabilnak tűnő diktatúrát.