Politikai válsággal és sztrájkokkal kezdődik a párizsi olimpia
Nagyobbak itt a gondok annál, mint hogy a Szajnában lehet-e versenyeket tartani.
Nagyobbak itt a gondok annál, mint hogy a Szajnában lehet-e versenyeket tartani.
Nem múltak el nyomtalanul a régi szép idők.
Az okmánnyal nem rendelkező bevándorlók fizetnek adót és dolgoznak, még sincsenek jogaik. Hosszú távon ez minden munkavállalónak árt.
„Kezemen fekete kesztyű volt, amely a társadalmi hatalmat, a feketék hatalmát jelképezte; lábamon zokni, cipő nélkül, a szegénység jeleként; nyakamon fekete sál, amely a lincseléseket szimbolizálta, az akasztásokat, amelyeket a fekete emberek elszenvedtek az ország építése közben.”
Nem törődnek bele Macron nyugdíjreformjába.
Hetven éve, 1952. július 19-én kezdődött az olimpia Helsinkiben, ahol a magyar csapat minden várakozást felülmúlóan 16 arany, 10 ezüst, és 16 bronzzal az éremtáblázat harmadik helyén végzett az USA és a Szovjetunió mögött.
A költségeket eredetileg 2.5 milliárd dollárra becsülték. Végül konzervatív becslések szerint 15.4 milliárdból valósultak meg „a játékok”.
India a legszegényebbekkel viselteti a nemzeti büszkeség terhét – de tesz a jólétükre.
A koronavírus rámutatott arra, hogy az olimpia fikciója nem tarthat az örökkévalóságig.