Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A párizsi olimpia nélkülük nem jöhetne létre, mégis sztrájkolniuk kell az alapvető jogaikért

Október 17-én több mint 600 „okmánynélküli” bevándorló lépett sztrájkba 33 cégnél Párizsban és környékén, hogy fellépjenek a munkáltatóik kizsákmányolása ellen, és „papírokat”, azaz munkavállalási és tartózkodási engedélyt szerezzenek. Többségüknek a sztrájk eredményeképp sikerült megkapnia a munkavállalási igénylőlapot, amely a teljeskörű munkaszerződéshez és állampolgári jogokhoz vezető út első lépése.

A sztrájkolók közül sokan a 2024-es olimpiát előkészítő építkezéseken dolgoznak, például a Párizs északi peremén fekvő Porte de La Chapelle sportaréna építőmunkásai is. Nélkülük nem jöhetnének létre a 2024-es párizsi olimpiai játékok.

„Úgy döntöttünk, kinyilvánítjuk, hogy ugyanolyan emberek vagyunk, mint Te, ugyanúgy járunk dolgozni, mint Te, és ugyanolyan jogokkal kellene rendelkeznünk, mint Te. Sok okmánynélküli munkás dolgozik ezen az építkezésen, ami emblematikus. Kizsákmányolják őket, ugyanakkor ők tartják fenn a bizniszt”nyilatkozta a párizsi sportaréna egyik építőmunkása.

Az okmánynélküli dolgozókra nem vonatkoznak a szociális jogok és a kollektív szerződések, ezért fokozottan ki vannak szolgáltatva a munkáltatóiknak. Általában szabálytalanul léptek az országba vagy maradtak ott, ezért rendezetlen az adminisztratív helyzetük. Gyakran nevezik őket illegálisnak is, de ez annyiban nem helytálló, hogy nem követtek el törvénysértést, ezért irreguláris bevándorlóknak, vagy a köznyelvben „papírok nélkülinek” (sans papiers) hívják őket Franciaországban.

A megfelelő papírok hiánya miatt nemcsak az igazoltatások és a kitoloncolás réme fenyegeti őket, de könnyen kizsákmányolható, kiszolgáltatott munkaerőként, az alvállalkozói láncok labirintusában minden visszaélést kénytelenek lenyelni. Ha nem fizetik ki a túlóráikat, törvénybe ütköző módon szervezik munkaidejüket, nem jelentik be a munkahelyi baleseteiket stb. nem tudnak vagy nem mernek tiltakozni.

Az állam pedig ahelyett, hogy a munkáltatókat rendszabályozná, azon fáradozik, hogy minél több akadályt állítson a tartózkodási engedély megszerzése elé, gyakorlatilag egy szabadon kizsákmányolható, folyamatosan rendelkezésre álló és a szabályosan foglalkoztatottakhoz képest jóval olcsóbb dolgozói tömeget nyújtva a tőkének.

Jelenleg is terítéken van Franciaországban egy deportálást megkönnyítő törvényjavaslat, amelyből ráadásul a szenátus nemrégiben eltávolította azt a cikkelyt, amely megkönnyítette volna az okmánynélküli munkavállalók tartózkodási engedélyét azokban az ágazatokban, amelyek munkaerőhiányosak.

Pedig ezeknek a dolgozóknak többsége adót és járulékokat is fizet. Jellemzően az építőiparban vagy a logisztika, hulladékgazdálkodás, takarítás területén működő cégeknél helyezkednek el.

Rendezetlen adminisztratív státuszuk ellenére többségük fizet az áfa mellett jövedelemadót is, akárcsak egészségügyi és nyugdíj-járulékot, hacsak nem teljesen illegálisan foglalkoztatják őket, viszont nem részesülhetnek a befizetések nyomán elvben járó juttatásokból. Ez ellen az igazságtalanság ellen évek óta próbálnak fellépni civilek a francia adóhatóság egyik szakszervezetének vezetésével.

A jelenlegi sztrájkot szervező egyik szakszervezeti szövetség, a CGT titkára, Kamel Brahmi szerint a sztrájkokkal sikerült megtörni a bevándorlóellenes, „rasszista diskurzust”. Emlékeztetett arra, hogy ez a harc az összes dolgozóért folyik, „mert a munkaadók a szociális dömping eszközeként használják az okmányokkal nem rendelkező munkaerőt”.

via Jacobin