Évtizedes rekordok dőlnek meg idén az amerikai határnál. Rengetegen indulnak útnak a koronavírus által mind gazdaságilag, mind egészségügyileg szorongatott Dél-Amerikából.
A csomagszállítás és az étel házhosszállítói munka a világjárvány idején sok munkás és kisvállalkozás számára mentőövvé vált. Eddig azonban csak a nagy platformok dúslakodtak a dolgozókon. Ennek vége.
A mexikói elnök 3 méteres falat emeltetett a feminista tüntetők ellen. A tiltakozók megostomolták a barikádokat. Azt üzenik: „Harcolj ma, hogy ne halj meg holnap.”
Március óta legkevesebb 11 menedékkérő nőt utasítottak ki az Egyesült Államokból: alig pár nappal azután, hogy életet adtak a gyermekeiknek. Lényegében a szülőszobából nyomban a mexikói határszélre kísérték őket.
A mexikói elnökkel állapodtak meg új, emberiesebb megközelítésben, és a probléma igazi okainak kezelésében.
Már több mint egy éve kitartóan harcolnak a mexikói nők az őket érő erőszak ellen.
A forradalom hátszelével a PRI egészen 2000-ig kormányon tudott maradni, így a mexikói forradalom köré alkotott mítosz és Mexikó népének huszadik századi története fontos tanulságokkal szolgálhat a kortárs magyar valósággal kapcsolatban is.
Szerencsére a járvánnyal nem csak a rasszizmus, de az önzetlen segítség is egyre inkább terjed.
Menekültek világszerte várnak zsúfolt táborokban a világjárványra, teljesen felkészületlenül, megfelelő információk és a megelőző előírások betartásának lehetősége nélkül.
A helyzetet fokozza, hogy az ítéletet meghozó bíró testvére és a korrupcióval megvádolt kormányzó testvére üzlettársak.
