Azt is kérik Kozma Ákostól, hogy emelje fel szavát a gyöngyöspatai deszegregációs per kapcsán tett kirekesztő, a cigányokra, valamint a jogérvényesítésüket segítő jogvédő szervezetekre nézve sértő és igazságtalan kormányzati nyilatkozatokkal szemben.
„Egyenesen gyerek-, nyelv- és 21. század ellenesek” az új tankönyvek az egyik magyartanár szerint.
A digitális oktatás jelentős tapasztalatokkal gazdagította a pedagógusokat, ugyanakkor az is világossá vált, hogy a pedagógus társadalom önmagában alkalmatlan arra, hogy egyedül oldja meg az oktatásra rárakódó összes szociális problémát.
Bár csak az esetek 3-4 százalékában utasítja el az Oktatási Hivatal a szülők iskolaérettséggel kapcsolatos kérvényeit, még így is több száz gyerek kényszerül úgy iskolába menni, hogy még nem áll rá készen.
Ennél is nagyobb baj, hogy pontosan tudják, hogy kiket kell vele hülyíteniük.
Nem csak az eszközök és az internet hiánya teremtett óriási egyenlőtlenségeket és okozott nehézséget a digitális oktatásban.
A hátrányos helyzetű és SNI-s diákoknak behozhatatlan hátrányokat okozhatott az elmúlt néhány hónap.
Főképp az új, szeptembertől bevezetendő, iskolaőrségi tisztség szított vitát.
A szakszervezet szerint ezentúl olyan alapvető kérdésekben is a parlament megkerülésével dönthet majd a kormányzat, mint hogy kik tölthetnek be tanári állást a magyar iskolákban.
Úgy tűnik, a kormány már nem a pereskedéstől akarja eltántorítani a szegnegáltan oktatott diákokat, illetve útmutatást adni a bíróságoknak, hogy az ilyen esetekben hogyan kell eljárniuk, hanem egyenruhásokkal tartatna „rendet” és „vezetné ki az erőszakot az iskolákból”.