Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Civilek kérik az ombudsmant: lépjen fel a készülő jogi gettó ellen!

Huszonnégy civil szervezet levélben fordult az ombudsmanhoz, hogy lépjen fel a törvénymódosítás ellen, amely megakadályozná a jogellenesen elkülönítve oktatott roma gyerekek pénzbeli kárpótlását.

A civilek arra is kérik Kozma Ákost, hogy emelje fel szavát a gyöngyöspatai deszegregációs per kapcsán tett kirekesztő, a cigányokra, valamint a jogérvényesítésüket segítő jogvédő szervezetekre nézve sértő és igazságtalan kormányzati nyilatkozatokkal szemben.

Ahogy azt mi is megírtuk korábban: Horváth László, Gyöngyöspata fideszes országgyűlési képviselője június 4-én törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, amely élvezi a kormánypártok és a kormány támogatását. A nemzeti köznevelési törvény módosításával azt szeretnék elérni, hogy a jogellenes iskolai elkülönítés miatt induló perekben a cigány gyerekek ezentúl ne kaphassanak pénzbeli kárpótlást, hanem a jogsértést elkövető iskolák nyújtsanak vagy vásároljanak majd nekik „oktatási, képzési szolgáltatást”.

Az ügy előzménye, hogy idén januárban Orbán Viktor az év első kormányinfóján újságírói kérdésre reagálva beszélt a gyöngyöspatai iskolai szegregáció miatt a jogellenesen elkülönítve oktatott cigány gyerekeknek megítélt kártérítésről. Azt mondta erről, hogy egy „etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül”. A Fidesz-KDNP ezután egész kommunikációs kampányt húzott fel a témára, Horváth László pedig több ízben is hergelte a közvéleményt a gyöngyöspatai kártérítések ügyével.

A Kúria végül mindenben helybenhagyta a korábbi jogerős ítéletet, egyben kifejtette, hogy a hatályos törvények szerint a kártérítés ez esetben is kizárólag pénzben állapítható meg, mint minden más nem vagyoni kárnál.

A civil szervezetek mostani közös kiállásukban arra hívják fel a figyelmet: ezt az egységes törvényi szabályozást akarják a kormánypártok most átírni. A levelet aláíró 24 szervezet határozottan állítja: mindez alkotmányellenes, és az uniós jogba ütközik. Az alapvető jogok biztosához tegnap eljuttatott levelükben kifejtik, hogy a törvényjavaslat a szegregáció logikáját vezetné be a polgári jog szankciórendszerébe is. Ez a megoldás ugyanis az iskolában elkülönített romákat megkülönböztetné minden más olyan személytől, aki személyiségi jogainak megsértéséért próbál elégtételt venni, hiszen számukra csak másfajta jóvátételt engedélyezne.

Aláíró és támogató szervezetek: Amnesty International Magyarország, Artemisszió, Autonómia, Bagázs Egyesület, Emberség Erejével Alapítvány, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, Gyerekesély Közhasznú Egyesület, Gyöngyöspata Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, Háttér Társaság, Igazgyöngy Alapítvány, InDaHouse, Közélet Iskolája, Magyar Helsinki Bizottság, MENŐK Magyar Európai Nők Fóruma Egyesület, Motiváció Műhely (Motiváció Oktatási Egyesület, Pontus Egyesület, Shero Egyesület), Ökotárs Alapítvány, Polgár Alapítvány az Esélyekért, Roma Parlament Egyesület, Romaversitas Alapítvány, Rosa Parks Alapítvány, TASZ, Új Start Alapítvány

A javaslat „mindenki más számára nyitva hagyná a lehetőséget, hogy pénzbeli sérelemdíjat követeljen, csak – vagy legalábbis elsősorban – a romákat zárná el ettől a lehetőségtől. Az oktatási és lakhatási gettóba kényszerített romákat tehát jogi gettóba is zárná a törvényhozás ennek a javaslatnak az elfogadásával” – fogalmaznak a civilek, akik szerint elfogadhatatlan, hogy míg minden más nem vagyoni kárt szenvedett személy eldöntheti, mire fordítja a kártérítését (akár oktatásra, képzésre is), addig csak a szegregált romák nem élhetnének ilyen módon az önrendelkezési jogukkal.

Ezért a levelet aláíró 24 civil szervezet határozott cselekvésre szólítja fel az ombudsmant. Arra kérik, szólaljon fel az Országgyűlés ülésén, amikor a módosítás napirendre kerül, és jelezze a képviselőknek, hogy a módosítás elfogadása az Alaptörvénybe és az uniós jogba ütközne. Amennyiben a módosítást az Országgyűlés elfogadja, úgy élve az Alaptörvény 24. cikkében foglalt jogával, az ombudsman kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát.

És mivel a gyöngyöspatai ügy kapcsán súlyosan megosztó, kirekesztő, romaellenes mondatok hangzottak el – még a miniszterelnöktől is –, ezért a civil szervezetek szerint feltétlenül szükséges, hogy a biztos kiálljon a romák és segítőik védelmében. Elengedhetetlen, hogy „Ön, mint az alapjogok védelmének egyik fő letéteményese a magyar alkotmányos rendszerben, felemelje a szavát, és jelezze, hogy ilyen megnyilvánulásoknak nincs helyük egy olyan demokráciában, amely tiszteletben tartja az etnikai kisebbségek tagjainak méltóságát és a diszkriminációmentes bánásmódhoz való jogát” – fogalmaz a levél.

A civil szervezetek levele ide kattintva olvasható.

Címlapkép: Diákok a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola előtt 2020. január 21-én. (Fotó: MTI/Komka Péter)