A napokban jelent meg magyarul David Graeber és David Wengrow Mindenek hajnala (The Dawn Of Everything) című könyve, amelyben az emberiség történetét vizsgálják meglepően új szempontok alapján. A könyvben a szerzők átfogó elmélet formálására tettek kísérletet. A könyv alapjául szolgáló esszékből egy újabbat közöl a Tett.
Bini Adamczak vissza kívánja perelni a lehetőséget, hogy az 1917–1939 közötti időszak kommunista mozgalmárait méltó módon meggyászolhassuk. A „magára hagyott kommunista kísértetek” eltemetése azonban nem jelentheti a halottak teljes elfeledését. Sipos Balázs kritikus gyászról, melankóliáról és a visszajáró szellemekről ír a Gestern Morgen című könyv kapcsán.
Univerzális eszme, filozófiai fogalom, nyitott halmaz, mely azonban nem fogadhat be mindent, s nem utolszor: szöveg, nehezen olvasható, komplex szövegegyüttes, melyet olvasnunk, értelmeznünk, magyaráznunk kell. Sipos Balázs esztéta írását közöljük a kommunizmusról.
Véres háborúk után jött létre, túlélte a hidegháborút és a Szovjetunió megszűnését, idén mégis megszűnik a nyugati világ egyetlen Lenin Múzeuma. Miért? Mért pont most? Mi lesz vele? Kalle Kalliót, a múzeum igazgatóját kérdeztük.
Napjainkra a kínai feldolgozóipar már automatizáltabb, és az igazán munkaintenzív gyártási folyamatokat szegényebb országokba telepítik át.
Žižek napjaink egyik legtöbbet idézett, ugyanakkor leginkább megosztó filozófusa.
Ez volt a legelső alkalom, hogy a felkelő munkásosztály megpróbálta megteremteni a szocializmust.
Az újfasiszták nem kívülről fenyegetik a normális hétköznapokat, hanem a hétköznapi normalitás extrém esetei. Ezzel kell kezdenünk valamit.
Daniel Guérin anarchista, trockista és liberter kommunista írásaiból jobban megérthetjük a fasizmust, az anarchizmus és marxizmus kapcsolatát, vagy az 1968-as forradalmakat.
Meglehetősen. A Chuang kollektíva elmagyarázza, miért.
