A filozófus, aki kifordította a világot a sarkából: Marx 200
A jeles évforduló alkalmából egy dolog ismét bizonyítást nyert: Karl Marx akkor is a 19. század legnagyobb hatású filozófusa marad, ha a teljes jobboldal a feje tetejére áll.
TGM: A 200 éves Marx
Semmink nincs, csak a kritikai filozófia, de ez Spinoza, Kant, Hegel szerint nem kevés.
kommunista népies tőkés pesti nagypolgár értelmiségi 44-es embermentő 56-os forradalmár
Vásárhelyi Miklós és a valóság nagysága
A politikai nagyság nem azonos a morális „nagysággal” – ha van olyan –, ennek ugyanis nem az önmagam előtti megdicsőülés, hanem a más emberek számára elért eredmény a fokmérője.
A Mérce
TGM: Hajnali tűnődések kommunizmusról és egyebekről
Reggel négy óra van egy európai városban, télen. Sötét, csak a képernyő világít. De most fölgyújtom a villanyt, hogy megkeressem a kedves olvasónak szánt, elkésett ádventi idézetet.
Lehet-e ma valaki kommunista?
Az ellenzék a kormányt, a kormány az ellenzéket komcsizza. Persze mindkettő megalapozatlan: a kommunizmus eszméje mindkettőtől távol áll. De mi is ez valójában, és egyáltalán: lehet-e ma valaki kommunista?
Szocializmus a 21. században?
A szocializmus nem azonos a politikai elnyomással vagy a tervgazdasággal. Ellenkezőleg, válaszokat kíván adni azokra a társadalmi bajokra, amiket a kapitalista rendszerrel kaptunk a nyakunkba.
vitába szállni az évszázadokkal
Profán kísérlet: a kapitalizmusból a szocializmusba és vissza
A kommunizmus tervének sikere egy tekintetben volt cáfolhatatlan: a társadalmi hierachia megdöntetett.
Optimista
A kommunizmus és az emberbogarak
Sinkó Ervin és Alain Badiou segít feldolgozni 1917 és a kommunista kísérlet súlyos örökségét.
feminizmus
Mit köszönhetünk az államszocialista feminizmusnak?
A létező szocializmus büszkén vallotta, hogy támogatja a nők jogait, az államszocialista feminizmus valójában sokaknak csak annyit jelentett, hogy a házimunka és gyermekek nevelése mellett a munkahelyeken is helyt kell állni.
Lehet-e ma valaki kommunista? – Kritikai Alapozó
A magyar kormány önkényuralmi húzásaira az ellenzék és a sajtó általános reakciója a “komcsizás”. Eszmetörténetileg érzékeny baloldaliak ilyenkor meg szokták jegyezni, hogy ez némiképp pontatlan, hiszen a kormány a szó semmilyen értelmében nem “kommunista”, az valami egész mást jelent. De pontosan mit? Kire használhatnánk joggal a “kommunista” kifejezést, egyáltalán, mi az a kommunizmus?