A jómódú országok megkértek egy sor afrikai államot, hogy ne fektessenek szénhidrogénekbe, cserébe támogatást ajánlottak, amit még nem fizettek ki.
Bérczes Tibor elmélyült, adat- és gondolatgazdag interjúkötetét forgatva lesz miről töprengjen a magyar olvasó.
Pedig két nappal a bejelentés előtt Németország és Hollandia még elkötelezett volt a deportálások mellett.
A liberális pártok erejének növekedését, illetve a baloldal huzamosabb ideje tartó lejtmenetének folytatását hozták a szerda este lezáruló holland parlamenti választások. Segítünk megérteni, miért is állt elő ez a helyzet.
Már német és ír bíróságok is döntöttek így korábban, szerintük Lengyelországban nem független az igazságszolgáltatás.
Már harmadik napja tartanak a tiltakozásokból induló zavargások, a leköszönő kormánynak azonban mindez még jól is jön.
A kijárási korlátozások miatt kitört hollandiai tüntetések elfedik a lényegi botrányt: az ország szociális- és adórendszerének zsigeri rasszizmusát.
Bár egyetlen olyan ország sem írta alá a szerződést, amelyik rendelkezik nukleáris fegyverekkel, némi optimizmusra adhat okot, hogy Szaúd-Arábia és Irán viszont aláírta azt. Európában több országban is vita alakult ki az atomfegyverekről az elmúlt években.
Makr Rutte miniszterelnök még márciusig marad, utána választás jön.
Ezt csak részben tudják kompenzálni a szegényebb országoknak juttatott uniós források.
