Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Újabb európai bíróság tagadja meg egy lengyel körözött kiadatását jogállamisági aggályokra hivatkozva

Kábítószer-kereskedelem miatt európai körözés alatt álló lengyel férfi kiadatását tagadta meg szerdán egy amszterdami bíróság. A holland testület úgy látta, fennáll annak „valós veszélye”, hogy a 33 éves gyanúsított Lengyelországban nem részesülne méltányos igazságszolgáltatásban – írja a Politico.

A bíróság már tavaly kimondta, hogy a lengyel igazságszolgáltatási átalakítások, különösen a kormánytól nem független bírói tanácsok intézményének bevezetése miatt a visegrádi ország harmadik hatalmi ága nem tekinthető függetlennek. Erre hivatkozva az Európai Unió Bíróságától iránymutatást kért arra nézve, hogy nem kellene-e automatikusan minden lengyel kiadatási kérelmet visszautasítania.

Az EU-s bíróság erre nemlegesen válaszolt, ugyanakkor fenntartotta annak lehetőségét, hogy egyedi esetekben a bíróságok megtagadhassák a kiadatását, ha megalapozottan gyanítható, hogy a gyanúsított nem részesülhet tisztességes eljárásban szülőhazájában.

Szerdai döntésében az amszterdami bíróság erre az érvelésre támaszkodott, kijelentve, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a lengyel bírók nem fognak tudni igazságosan eljárni az ügyben a rájuk nehezedő kormányzati ellenőrzés miatt. A holland testület úgy látja, a konkrét ügy – az Európai Uniós Bírósági eljárás miatt – átpolitizálódott és nagy figyelmet váltott ki nemcsak a lengyel nyilvánosság, de a végrehajtó hatalom részéről is. Emiatt pedig komolyan fennáll annak lehetősége, hogy a lengyel igazságszolgáltatás rendszerszintű hiányosságai az gyanúsított hátán csattanának.

Nem ez az első eset, hogy valamelyik uniós tagállam bírósága jogállamisági aggályokat fogalmaz meg a lengyel igazságszolgáltatással kapcsolatban, januárban egy németországi bíróság szintén másodfokon a holland kollégájához hasonló döntést hozott egy csalással vádolt, európai körözés alatt lévő lengyel állampolgár ügyében.

Ahogy akkor is írtuk, tavaly augusztusban egy ugyancsak németországi, nürnbergi bíróság döntött így, 2018-ban pedig egy írországi ügyben is megtagadták a helyi hatóságok Artur Celmer lengyel állampolgár kiadatását.

Az ír bíróság külön kiemelte, hogy az EU 2017 decemberében 7-es cikkes eljárást indított Lengyelország kormánya ellen, éppen a jogállami követelményekben fellelhető hiányosságok miatt.

Az EU egyes tagállamai egy jogállami ajánlást követve kétlépcsős folyamatban döntik el, kiadható-e egy személy az állampolgársága szerinti országba. Az elsőben minden parancs után megvizsgálják, hogy a kiadatást kérő ország jogrendje az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság követelményei szerinti bírói rendszert tart-e fenn, majd megnézik, hogy az adott, kiadatást érintő ügyben vannak-e garanciák arra, hogy méltányos bírói eljárásban részesül az érintett személy.

Akkor kerül sor az elfogatóparancs megtagadására, ha a bíróság mindkét lépcsőn úgy találja, hogy a követelmények nem teljesülnek.

A 2015-ben hatalomra került jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság pártja Lengyelországban nemzetközi kritikák tárgya lett amiatt, hogy a bírói kar összetételét önkényesen és egyoldalúan változtatta meg. 2018-as, a legfelsőbb bíróságot érintő, 65 év feletti bírák kényszernyugdíjazásáról szóló terveiket ugyan abban az évben még feladták a kormányban, tavaly január végén azonban olyan törvényt fogadott el a lengyel törvényhozás, amely jelentősen korlátozná a bírók vélemény-nyilvánítási és gyülekezési jogait, és így valószínűleg EU-s normákba is ütközik.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher