Ellenzéki pártok: Márki-Zay ne a médiában turnézzon a hetedik frakció koncepciójával
Az ellenzéki összefogás inkább nem hozná ki a belső ügyeket a tárgyalókból.
Az ellenzéki összefogás inkább nem hozná ki a belső ügyeket a tárgyalókból.
Számos olyan ügy van, amelyekben a romáknak saját magukat megszervezve kell kiállniuk saját magukért, a rasszizmus kérdésében, eközben „a legtöbb tennivalója a többségi társadalomnak van”.
Hogyan lehet elvárni tudatos politikai részvételt azoktól, akiket meg sem szólítanak, be sem vonnak?
Sokan vonták le a Jobbik szavazásából azt a következtetést, hogy a pártnak ezek után nincs helye az antiorbánista választási koalícióban. Én viszont ezzel nem értek egyet.
A casus belli egy koalíciós szerződés volt, amelynek értelmében a többség akaratára azoknak is a frakcióval kell szavazniuk, akik amúgy nem tették volna.
Nehéz elnézőnek lenni a pártokkal akkor, amikor nem az autokratikus hatalom, hanem a saját alkuik hozzák őket olyan helyzetbe, ahol a választók előtt nem felvállalható, morálisan megkérdőjelezhető indíttatásból kell dönteniük.
A bocsánatkérés nem elegendő, a magyarázkodás kínos.
A demokratikus politika ma Magyarországon a demokrácia újjáélesztéséért folytatott küzdelem egy autokratikus hegemónnal szemben, ebben a küzdelemben pedig az előválasztásnak kulcsszerepe lehet.
A Jobbik „következetessége” annak fényében már kevésbé tűnik erősnek, hogy az ellenzéki összefogás tagjaként nemrég a nevét adta a Közös Alap című programkezdeményhez, amely határozottan kiáll többek közt az esélyegyenlőség mellett is.
A hatpárti összefogás így készül a tavaszi országgyűlési választásokra.