A régiót sújtó, évszázad óta nem látott aszály jelentősen meg fogja drágítani az élelmiszereket
Már hatvanezer forintot is elkérnek egy tonna búzáért.
Már hatvanezer forintot is elkérnek egy tonna búzáért.
De a spárgaszedők kálváriájának még nincs vége.
Tesznek ugyan óvintézkedéseket, azonban az üzemek működési jellegéből fakadóan nem lehet betartani a legfontosabb szabályt, a távolságtartást.
Élelmiszeripar kontra természeti környezet, avagy miért fenntarthatatlan az az élelmiszeripar, ahol az élelmiszer nem több, mint termék.
Eleve 2020 tűnt a tavaly év végi előrejelzések szerint a második világháború óta a legrosszabb évnek, erre a kritikus helyzetre jött a koronavírus. Több százmillió ember került veszélybe, rövid idő maradt cselekedni.
A koronavírus-járvány legnagyobb vesztesei a mikro-, kis- és középvállalkozások lehetnek, míg a nagyobb cégek jól járhatnak a vendéglátóipar és a közétkeztetés leállásával.
Ahogy a koronavírus belépett globális ellátási láncainkba széles körben láthatóvá tette az élelmiszer útvonalának egyes állomásain a kizsákmányolást és a magánérdek dominanciáját a közösségek jólléte felett.
Egyébként ez a cég szállította korábban az állami intézményeknek és vállalatoknak a hatástalan kézfertőtlenítőt is.
Legjobban az élelmiszerek és az üzemanyag ára emelkedett, 8 éve nem látott ütemben.
Bár maga az esemény viccesnek ígérkezik, a cél nagyon is komoly. A gyermekszegénység létezik, és amíg nem történik rendszerszintű változás, létezni is fog.