„Bibliai méretű” éhínség jöhet a koronavírus-járvány nyomán – figyelmeztetett David Beasley, az ENSZ Világélelmezési Program vezetője, aki szerint már csak rövid idő maradt cselekedni, mielőtt több százmillióan kezdenek éhezni.
Beasley elmondása szerint jelenleg a fejlődő világ több mint 30 országában tapasztalható széles körű éhínség, ezek közül tíz országban további több mint egymillió ember van az éhezés szélén. Már most a szubszaharai Afrika teljes népességének egyötöde alultáplált, azonban a helyzeten sokat ronthat a koronavírus-járvány és annak gazdasági hatásai
A katasztrófa megfékezéséhez azonnali cselekvésre van szükség, Beasley 2 milliárd dollár támogatást kért az ENSZ-től.
„Itt nem arról van szó, hogy emberek éhesen fekszenek le aludni, itt extrém körülményekről, vészhelyzetről van szó – az emberek szó szerint az éhhalál szélére kerülnek.”
Beasley szerint a Covid-19 „több egy világjárványnál”, a megbetegedéseken felül széles körű éhezést is fog hozni, humanitárius és élelmezésügyi katasztrófa közeleg.
Biztosnak tűnik az is, hogy a fejlődő országok törékeny egészségügyi rendszerei képtelenek lesznek megbirkózni a rájuk váró, koronavírus-okozta többletterhekkel. Ugyanezen országokat többszörösen sújtja majd a járvány: a WHO figyelmeztetése szerint a koronavírus megzavarhatja a malária elleni küzdelmet, így több százezerrel nőhet a malária áldozatainak száma Afrikában, valamint egy kutatás szerint félmilliárd ember kerülhet szegénységbe világszerte, ugyancsak a járvány gazdasági hatásai miatt. A humanitárius katasztrófa lehetőségéről, például a menekültek rendkívüli veszélyeztetettségéről a Mérce is írt már korábban.
„Már korábban, a tavalyi év végi előrejelzéseink alapján is azt mondtam, hogy 2020 lesz a második világháború óta a legrosszabb év”
– mondta Beasley, többek között az évtizedek óta legsúlyosabb kelet-afrikai sáskajárásra utalva, ami mintegy 70 millió ember élelmezését veszélyezteti.
A koronavírus-járvány azonban minden előrejelzést keresztbe húzott, a jelenlegi helyzet akár még csak egy hónappal ezelőtt is felmérhetetlen volt. Azóta a veszélyeztetett csoportok csak még kiszolgáltatottabbá váltak.
„Ha sikerül megszereznünk a szükséges pénzt és fenn tudjuk tartani az ellátási láncainkat, elkerülhetjük az éhínséget.”
A tavalyi év folyamán nagyjából 100 millió ember élelmezését segítette az ENSZ élelmezési programja nagyjából 7,5 milliárd dolláros pénzügyi forrásból, idén a szükséges összeg „könnyedén megduplázódhat” Beasley szerint.
Azonban a pénz önmagában nem elég, kulcsfontosságú az is, hogy az egyes országok ne korlátozzák az élelmiszerexportot és a segélyezésen dolgozó munkások mozgását, valamint hogy a felszíni szállítást kiváltva légi folyosók jöjjenek létre.
„Ha az ellátási láncok megszakadnak, az emberek nem jutnak ételhez – ha pedig ez kellően sok ideig fennáll, akkor éhen halnak.”
