Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A régiót sújtó, évszázad óta nem látott aszály jelentősen meg fogja drágítani az élelmiszereket

Bár a koronavírus-járvány és a válság eltereli róla a figyelmünket, évszázados rekordokat döntögető szárazság sújtja a kelet-közép-európai régiót, ami a gabonafélék és más növények terméshozamaira, azon keresztül az egész élelmiszertermelési láncra súlyos hatással lehet, az élelmiszerek ára akár 15 százalékkal is drágulhat, miközben már most is a régió lakosai költik arányaiban a legtöbb pénzt élelmiszerre – írja a Napi.

A lap gyűjtése szerint Lengyelország és Románia egyes részein száz éve nem volt ilyen szárazság, Csehországban pedig ötszáz éve nem láttak ilyen kevés csapadékot – de az egész Európára jellemző aszály Magyarországot sem kíméli.

A Magro cikke szerint egy tonna jó minőségű búza felvásárlási ára már a hatvanezer forintot is eléri, míg február utolsó hetében 54,9 ezer forint volt, vagyis néhány hónap alatt tíz százalék körüli áremelkedésnek lehettünk tanúi, ami több dolog együttes következménye.

Az aszály, és az ebből következően kevesebb termény mellett a válság miatt a kereskedők és államok is elkezdtek készleteket felhalmozni, hogy felkészüljenek egy esetleges hiányra, erre a gabona kiválóan alkalmas hosszú eltarthatósága miatt, így – hasonlóan ahhoz, ahogy a járvány elején a lakossági felhalmozás miatt drágították egyes termékeiket a kiskereskedők – a gabonának is feljebb szökik az ára a globális piacon.

De a szárazság következményei nagyon is szemmel láthatók: a Bloomberg mutatja be a román Gavrila Tuchilus esetét, akinek a koronavírus miatt két tejüzemét kellett bezárnia, majd az aszály miatt 39 éve először a földön kellett hagynia elpusztulni árpavetését.

A Napi szerint a koronavírus-járvány és a szárazság együttesen már a régió élelmiszer-ellátását veszélyezteti. Romániában, az EU második legnagyobb búzaexportőrében a GDP öt százalékát adja a mezőgazdaság, azonban az idei év kirívóan sanyarúnak ígérkezik, miután

a szokásos kilencmillió tonna helyett várhatóan ennek csak a felét fogják betakarítani.

Emiatt a román kormány egy időre betiltotta az EU-n kívülre irányuló búzaexportot, de mivel ez megrázta az árupiacokat, EU-s nyomásra rövidesen feloldották a tiltást – azonban a mezőgazdasági miniszter szerint amennyiben a helyzet megkívánja, ismét bevezethetik.

A szárazság súlyosságát az is jól példázza, hogy Milos Zeman cseh államfő az aszályt rosszabbnak nevezte a koronavírus-járványnál is, a kormány pedig új élelmiszerkészletek felhalmozásába fogott, hogy biztosítsa a zavartalan ellátást ha a búza hiánycikké válna – amire az elmúlt évtizedekben a világ ezen régiójában nemigen volt példa.

A lengyel mezőgazdasági termelés pedig nyolc százalékkal maradhat el a tavalyitól, az aszály kétmillió gazdálkodót érint az erősen agrárorientált országban, így a kormány több mezőgazdasági támogatásért lobbizik az EU következő, 2021-27-es időszakára.

Ez azonban csak időlegesen nyújthat segítséget: az EU agrártámogatási rendszere úgy van kialakítva, hogy aránytalanul jutalmazza az ipari módszereket alkalmazó nagygazdaságokat, ezek módszerei azonban csak nagyarányú öntözéssel tudnak alkalmazkodni a kialakult helyzethez, azonban a klímaváltozás miatt egyre sűrűbbé és súlyosabbá váló aszályos időszakok miatt épp, hogy vízből lesz egyre kevesebb az elkövetkezendő években, évtizedekben.

Ráadásul a jelentős részben EU-s agrártámogatások miatt nyereséges nagyüzemi mezőgazdaság nemcsak vízpazarló, de nagyon súlyosan környezetromboló is a különböző műtrágyák és permetszerek miatt, amik a termőföldekről a természetbe jutva brutális pusztítást végeznek az élővilágban.

Címlapkép: MTI/Balázs Attila