Kicsivel több mint 90 nap van hátra a választásokig. A Fidesztől, és Jobbiktól balra lévő ellenzéknek két miniszterelnök-jelöltje is van: Az LMP-Új kezdet jelöltje, Szél Bernadett és az MSZP-Párbeszéd jelöltje, Karácsony Gergely. De vajon ők a megfelelőek?
Soha nem volt nagyobb szüksége a politikai baloldalnak a szellemi és mozgalmi hátországára.
A szépség az, ami megóv minket az elidegenedéstől, de mégis szemlélhető távolságban tartja a dolgokat, így válik az egyetemes emberi termelés törvényévé. Ilyen törvény azonban a szenvedés is, amely behatárolja evilági szükségleteinket. A forradalom így válhat a megváltás evilági párjává: gyökereket ad a gyökérteleneknek, a szenvedőknek.
A Mérce szerzőinek év végi ajánlója az idei könyvtermésből.
Mindenki tudja, hogy a háború a legfőbb rossz, ám ez a legtöbb államot nem zavarja a fegyverkezésben. A legtöbb város terein hadvezérek és háborús győztes (vagy mint nálunk, háborús vesztes) államférfiak szobrai állnak.
Akik szerint a globális pénzügyi elit túl hatalmas ahhoz, hogy kormányok megállítsák, az téved, legalábbis közgazdászok szerint. A baloldalnak vissza kell foglalnia és használnia is kell az államot ezen erők megfékezésére.
Hétvége óta tart a folyamatos tiltakozás Európa fővárosaiban az ellen, hogy Donald J. Trump amerikai elnök bejelentette, hivatalosan is izraeli fővárosnak ismeri el Jeruzsálemet. Most Párizs, Berlin, London és Brüsszel is tüntetett.
Múlt héten Genfben ENSZ-békedíjat vett át, ekkor beszélt a kívánatos új világrendről. A globális kizsákmányolás felszámolása, a nemzetközi segélyezés és a nemzetközi szervezetek újjáélesztése jöhet, ha egyszer ő lesz a miniszterelnök.
Az Eurogroup leköszönő vezetője korábban már elismerte: a görög bankokat mentették ki, most azt tette hozzá, hogy a külföldi befektetőket is, de ma már úgy látja mindkettő hiba volt. Eközben a görög gazdaság még ma is képtelen talpra állni.
Ki mit adna, mennyivel emelne, mit adna vissza, venne el, vagy éppen vezetne be?
