A választás után, a küzdelem előtt: az európai politika látképe
A szélsőjobboldali áttörés elmaradt, de az európai polgárok közösségének képzeletét még mindig fogva tartja a radikális középutasság ideológiája.
A szélsőjobboldali áttörés elmaradt, de az európai polgárok közösségének képzeletét még mindig fogva tartja a radikális középutasság ideológiája.
A baloldal, mint mindig, azon bukik el, hogy hatalomvágyó siettében elkezd hasonlítani az ellenfélhez. Mintha a néphez való hűség ugyanazt jelentené, mint az uralkodó osztály és a tőkés állam által manipulált, represszív közvéleményhez való alkalmazkodás.
2015-ös meglepetésszerű győzelme után a vasárnap tartott önkormányzati választásokon mind Madrid polgármester, Manuela Carmena, mind pedig Barcelonáé, Ada Colau kikapott.
A következőkben arra kívánunk választ adni, hogy mire számíthat a különböző balközép, szociáldemokrata pártokat tömörítő Szocialisták és Progresszívek Szövetsége (PES – S&D) holnap.
„Nem a félelemkeltő, jobboldali politika a nyerő Európában. Elindulhat a változás Magyarországon is!” – üzente Piri Kati.
A közösségi média és az általa rossz irányba tolt sajtó is a kiemelkedő pontokat veszi észre, és nem folyamatokat, megnehezítve ezzel, hogy politikai diskurzusok és küzdelmek jöjjenek létre.
Fontos tanulságokkal szolgálhat a magyar ellenzéki politika számára is a többek közt Alexandria Ocasio-Corteznek a 2018-as amerikai félidős választások során bejárt útját bemutató dokumentumfilm.
A felnőtteknek szóló minimálbér-emelést már korábban megígérte, most azt a fiatalokra is kiterjesztené.
A régi baloldal támogatottsága mindeközben elenyésző a nappalis hallgatók körében, derül ki az MTA Politikatudományi Intézetében bemutatott friss kutatás gyorselemzésből.
A nagyközönség érdektelensége Karácsony Gergely programja iránt nem érthetetlen.