Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Momentum és a Fidesz a nyerő az egyetemistáknál

A Momentumra és a Fideszre szavazna a legtöbb egyetemista, ha most vasárnap rendeznének parlamenti választást, míg a nappalis hallgatók zöme nem kér a régi baloldalból – többek között ez derült ki z MTA Politikatudományi Intézetében bemutatott friss kutatás gyorselemzéséből.  Az is fontos tanulsága a felmérésnek, hogy az egyetemistákat és a főiskolásokat közel sem hagyják hidegen a közéleti és politikai kérdések. 

Csütörtökön rendezték meg a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetében az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport legújabb, 2019-ben készült adatfelvételéből származó gyorsjelentésének bemutatóját.

A 2011-ben alapított, Szabó Andrea által vezetett kutatócsoport, 2019 februárjában ismételten kérdőíves vizsgálatot készített a magyar egyetemeken és főiskolákon, nappali tagozaton tanuló hallgatók között. A kérdőívben a kutatók az alapvető szociokulturális helyzet mellett lakhatási körülményekre, politikai aktivitásra, jövőbe vetett bizalomra, külföldi munkavállalásra is rákérdeztek. Az adatfelvételt állami támogatás híján a Heinrich Böll Stiftung finanszírozta, az eredményekből részletesebb elemzéseket leghamarabb 2019 őszén olvashatunk. A kutatás első eredményeit tartalmazó gyorsjelentést az MTA három kutatója, Szabó Andrea, Susánszky Pál, valamint Oross Dániel ismertette csütörtök délután mintegy 30 fős publikum előtt.

Oross Dániel Az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport gyorselemzésének bemutatójÁn 2019. május 9-én. Fotó: Fényes Csongor

A kérdőíves, papíralapú adatfelvételben 111, jelenleg BA-, illetve MA-hallgató dolgozott, akiknek a munkáját három doktoranduszhallgató, valamint két egyetemi oktató koordinálta.

A kérdező és a kérdezett csoport tagjai szociodemográfiailag meglehetősen hasonlóak, így az adatfelvételből kapott adatok megbízhatóbbak, valamint – ahogy arra Szabó Andrea rámutatott – az egyes szövegalapú válaszokban őszintébb opciók jelentek meg.

Fontos kiemelni, hogy a kutatásból származó adatok nem a teljes magyar ifjúságra, hanem annak egy fontos részcsoportjára, a mintegy 200 ezer fős, nappali tagozatos egyetemistákra és főiskolásokra reprezentatívak. A mintavétel egy úgynevezett szigorított kvóta-mintavétel logikáját alkalmazta, mely véletlen séta alapján 800 fő megkérdezésével zajlott. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy a kérdezőbiztosok az egyes felsőoktatási intézmény falain belül, különböző helyszíneken, így pl. aulában, büfében, folyosókon egy mintegy 8 oldal hosszú papír alapú kérdőívvel a kezükben szólították le a különböző intézményekben tanuló diákokat.

Az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport gyorselemzésének bemutatója 2019. május 9-én. Fotó: Fényes Csongor

Na de mit mutatnak az adatok?

A jelenleg nappali tagozatos hallgatók 60%-ának valamelyik szülője felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Minél magasabb képzési szinten tanul a megkérdezett, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a szülők magasabban iskolázottak, vagyis a magyar felsőoktatás erősen szelektív, ami egyébként nem újdonság – teszi hozzá Susánszky Pál.

A mintába bekerült diákok több, mint fele (57%) úgy nyilatkozott, hogy „beosztással jól kijön”, további 23% úgy fogalmazott, hogy anyagi gondok nélkül él, míg minden ötödik megkérdezett úgy érezte, hogy éppen, hogy kijön (17%), vagy nehezen él meg (3%) a havi jövedelméből.

A kutatás adatai szerint a felsőoktatásban tanulók negyede jelenleg albérletben lakik, közülük a legtöbben úgy értékelték, hogy albérletet nehezebb megtalálni, mint utána az azzal járó költségeket állni. Az albérletben élők 51%-a nyilatkozott úgy, hogy számukra nehéz vagy nagyon nehéz megfelelő albérletet találni. Bár az a kutatási eredményekből sajnos nem derült ki, hogy mit értenek a megkérdezettek megfelelő albérlet alatt.

A kutatók a prezentációjukban arra is rámutattak, hogy a felsőoktatásban jelenleg résztvevő nappali tagozatos diákok több, mint 50%-a nem tud teljes mértékben tanulmányaira koncentrálni, hiszen tanulmányaik mellett dolgoznak. Amiből arra is következtethetünk, hogy a napi munkavállalás szinte már teljesen beépült az egyetemi és főiskolás életmódba.

Ha már munkavállalás, a gyorsjelentésből az is kiderül, hogy a diákok kétharmada szeretne rövid távú (pár hetes, hónapos) külföldi munkatapasztalatot szerezni, hosszabb távú munkát a válaszadók mintegy 48%-a tervez vállalni a jövőben. Csak a miheztartás végett, ezek a számok lényegében nem változtak a 2015-ös adatfelvételkor mértekhez képest. A külföldi munkavállalás hátterében a jobb megélhetés (23%), a karrierlehetőség (18%), a tapasztalatszerzés (15%), nyelvtanulás (13%) voltak a legfőbb motivációs elemek, továbbá olyan indokok is megjelentek, mint a hazai kilátástalanság és a politikai helyzet (7%), vagy épp a tanulás (4%) vágya. A külföldi hosszabb távú munkavállalást és letelepedést fontolgató hallgatók legtöbbször orvostanhallgatók, valamint gazdaságtudományi képzéseken résztvevőkből kerülnek ki.

Ideje leszámolni azzal a mítosszal, miszerint az egyetemistákat és a főiskolásokat hidegen hagyják a közéleti és politikai kérdések.

A kutatásból kiolvasható számok alapján a közéleti érdeklődés továbbra is magas, 3,6 skálapontot mutat, míg a politikai érdeklődés a korábbi 2015-ös 2,7 skálapontos értékről pozitív irányba mozdult el és 3,1 pontra emelkedett. A politika, valamint a közéleti témák iránt továbbra is a társadalom- bölcsészet-, valamint állam- és jogtudományokat hallgató, s legkevésbé a pedagógus-, ill. művészeti képzésekben résztvevő diákok érdeklődnek.

A politika, mint kifejezés továbbra is negatív kontextusban él a fiatal egyetemisták és főiskolásokban. Csak úgy, mint a legtöbb fiatal (15-29 év közötti) politikai aktivitásával foglalkozó kutatás, így az Aktív Fiatalok Magyarországon is rákérdeztek arra, hogy mi az első és egyetlen szó, ami beugrik a megkérdezetteknek a politikáról.

A válaszok kísértetiesen hasonlítanak a négy évvel ezelőtti kutatás eredményeihez. Csak úgy, ahogy 2015-ben, továbbra is a korrupcióval, hazugsággal azonosítják legtöbbször a politikát a fiatalok, de – ahogy arra Oross Dániel többször felhívta a figyelmet – fontos különbség, hogy míg korábban a szófelhő kisebb és kevesebb szót tartalmazott, úgy a 2019-es kutatás adatai szerint már megjelennek olyan kifejezések is, mint a „bonyolult”, „hülyeség”, „bürokrácia” „viszály”, valamint a szófelhőn egyre erőteljesebben feltűnik Orbán Viktor neve is. A politikai érdeklődés pozitív irányba való elmozdulása magyarázhatja a szófelhőn megjelenő szavak gyakoriságát is.

Összegzésül tehát elmondható, hogy „(…)a politikával kapcsolatos asszociációk továbbra is negatív kontextusban szerepelnek.”

A kutatás eredményei szerint a diákok 63%-a tartozott valamilyen formális szervezethez (pl. sportklub, szakmai tudományos szervezet, kulturális hagyományörző csoport, stb.), a különböző politikai pártokhoz kötődő tevékenységeket (kampánytevékenység, párttevékenység) továbbra is hárítják a nappali tagozatos főiskolások és egyetemisták, mindösszesen 5-6% vett részt ilyen tevékenységben az elmúlt 12 hónap során. Ezek a számok egyébként visszaesést mutatnak a kutatócsoport korábbi években mért adataihoz képest.

Az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport gyorselemzésének bemutatója 2019. május 9-én. Fotó: Fényes Csongor

A felsőoktatásban résztvevő fiatalok továbbra is kis bevonást és kockázatot igénylő aktivitási formákban, így pl. petícióaláírásban, tüntetésben, aláírásgyűjtésben vesznek részt szívesen, a megkérdezettek – hasonlóan, mint a 2015-ös adatfelvétel eredményei szerint – ötöde vett részt ilyen politikai részvételi formákban. Egy fontos eredménye a kutatásnak, hogy a megkérdezettek megközelítőleg negyede biztatott szavazásra, ez a szám a ’15-ös adatok szerint 12% körül mozgott.

Ami a pártpreferenciát illeti, a felsőoktatásban nappali tagozaton tanulók között a Momentum Mozgalom és a Fidesz jelenleg a két legnépszerűbb politikai formáció, a megkérdezett hallgatók egyaránt 16% válaszolta azt, hogy egy most vasárnapi parlamenti választáson őket választaná.

Míg a Jobbik és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 14, valamint 13%-os támogatottságot élvez, addig a 2015-ben még 14%-ot magáénak tudó LMP támogatottsága 5 százalékponttal beszakadt.

A régi baloldal és annak utódpártjai támogatottsága lassan a nem létező kategóriába zsugorodnak a nappali tagozatos egyetemisták és a főiskolások körében:

az MSZP-P és a DK formációt 3, illetve 2% választaná a felsőoktatásban tanuló hallgatók közül egy most esedékes parlamenti választásokon. A kutatócsoport adataiból az rajzolódik ki, hogy a nappali tagozatos felsőoktatási tanulók egyre nagyobb hányada talál magának megfelelő pártot, a pártnélküliek aránya jelentősen csökkent az utóbbi 4 év során.

Az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport gyorselemzésének bemutatója 2019. május 9-én. Fotó: Fényes Csongor

Fontos leszögezni, hogy az itt bemutatott számok pillanatnyi jellegűek. A 2019-es adatfelvételben a Momentum, valamint az MKKP jól szereplésének a hátterében az újra való nyitottság állhat, mely egy pillanat alatt el is illanhat.

Olvass tovább!