Miért ünnepeljük május 1-jét? – Haymarket mártírjai
Május 1-je a múlt küzdelmeire való emlékezés és a jobb jövőbe vetett hit ideje. Egy nap, mely arra emlékeztet, hogy egyikünk sérelme valójában mindannyiunk sérelme.
Május 1-je a múlt küzdelmeire való emlékezés és a jobb jövőbe vetett hit ideje. Egy nap, mely arra emlékeztet, hogy egyikünk sérelme valójában mindannyiunk sérelme.
A Tett eltökélt szándéka, hogy minél több cikket közöljön a feminizmusról vagy a szexualitásról – és persze a szerelemről. Hogyan is lehetnénk szabadok, ha a szerelmünket, szerelmeinket illetően nem vagyunk azok?! Sorozatunk nyitódarabja a kapcsolati anarchizmus kérdését járja körül, amely kérdés – a poliamóriával együtt – a kortárs libertárius viták középpontjában van.
A szocializmus az emberiség társadalmasítása, egy olyan társadalom álma, ahol egyenlő minden ember, ezen egyenlőség a szabadságból fakad, a szabadság pedig az egyenlőségből.
Nick Heath 1900-1923: Anarchizmus Szibériában című írása megismertet bennünket a szibériai anarchizmus történetével. A mozgalmat a bolsevik ellenforradalom buktatta meg száz évvel ezelőtt.
Ha az anarchizmus nem tesz mást, mint hogy a világunk minden szegletében felülvizsgálja a tekintélyelvű, hierarchikus viszonyokat, miért éppen a tudat jelentene ez alól kivételt?
Cappelletti szerint az anarchizmusnak az a legnagyobb erőssége és egyben a legnagyobb gyengéje is, hogy úgy gondolja: az etika politika és a politika etika.
A Tett új sorozatában részleteket olvashattok az 1996-ban megjelent Anarchista GYIK-ból, amely 4000 oldalon igyekszik válasszal szolgálni az anarchizmussal kapcsolatos összes releváns kérdésre.
James C. Scott amerikai anarchista antropológus az államról, az ellenállásról és az anarchizmusról szól. De elárulja azt is, hogy miért érdemes hetente többször is gyakorolni az apró törvényszegéseket.
A száz éve elhunyt anarchista-gondolkodóról minden kor és áramlat kialakította a számára megfelelő Kropotkin-képet, pedig annak lenne értelme, ha szembenéznénk magának Kropotkinnak a kihívásaival.
A száz éve elhunyt Pjotr Kropotkinról emlékezünk meg. Hogy kapcsolódik össze életművében a hangyaboly, a kölcsönös segítség és az anarchizmus? Eszmei öröksége mit tartogat számunkra a mozgalom dilemmáit illetően?