Hazugságon kapott zöld listavezető, várható szélsőjobboldali győzelem, a kommunizmus kísértete és fáradt nagy pártok. Talán így foglalhatnánk össze címszavakban az európai parlamenti választás kampányát Ausztriában, amely mintegy főpróbája az ősszel tartandó Nemzeti Tanács (Nationalrat) választásnak.  Ha egy pillantást vetünk a felmérésekre, akkor láthatjuk, hogy komoly átalakulások mentek végbe az osztrák belpolitikában: a szélsőjobboldali, etnicista Osztrák Szabadságpárt (Freiheitliche Partei Österreichs, FPÖ) toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat, a korábbi nagy pártok – a szociáldemokraták, és a kereszténydemokrata Néppárt – veszítenek a jelentőségükből. Ugyanakkor az elsősorban Stájerországban jelentős kommunista KPÖ, melyet sokan már csak történelemnek gondoltak, a történelme során először bejuthat az EP-be.

Az öt évvel ezelőtti EP-választást szinte közvetlenül a Szabadságpártot megtépázó „Ibiza-botrány” kitörése után tartották, ami az akkori szabadságpárti alkancellár, Hans-Christian Strache lemondásához, és a szabadságpárti-néppárti koalíciós kormány felbomlásához vezetett. Mint emlékezhetünk rá, nyilvánosságra került egy videó, amelyben Strache egy másik szabadságpárti képviselő társaságában arra tett ígéretet egy állítólagos orosz oligarcha unokahúgának, hogy az „Orbánéhoz hasonló” médiakörnyezet kialakításáért cserébe állami beruházásokban vehetnek részt.  Idén azonban az FPÖ-t semmi nem látszik megállítani abban, hogy a párt közel 30%-os eredménnyel első helyen végezzen.

A szélsőjobboldali FPÖ első helye meglepően hathat,

azonban más európai szélsőjobboldali pártokkal szemben a Szabadságpárt már régóta részét képezi az osztrák mainstream politikának, és jelenleg is három tartományban vesz részt koalíciós kormányzásban. Ugyanakkor ez egy percig sem jelenti, hogy a párt kevésbé lenne radikális.

Az FPÖ ugyanis például nem határolódott el a német szélsőjobboldali AfD-től, amikor annak listavezetője a Waffen-SS bűneit relativizáló kijelentéseket tett. Mivel Marie Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke a kijelentés miatt kirakta az AfD-t az Identitás és Demokrácia (ID) frakcióból, megtörténhet, hogy bár az FPÖ jó eredményeket ér el vasárnap, frakció nélkül maradnak az EP-ben.

Az EP-választás egyik nagy vesztese a kereszténydemokrata Néppárt (ÖVP) lehet, amely  13 százalékponttal érhet el gyengébb eredményt mint 5 évvel ezelőtt, ugyanis jelenleg 22%-ra mérik őket. A jelenleg a zöldekkel koalícióban kormányzó párt népszerűségcsökkenése mögött egyrészt a folyamatos korrupciós botrányok állnak.

A korábbi néppárti kancellárt Sebastian Kurzot például hamis tanúzásért ítélte el a bíróság.

Másrészt viszont a folyamatos jobbratolódásával csak azt érte el a Néppárt, hogy választóik inkább az FPÖ-re szavaznak. Érdekesség, hogy most éppen az Ibiza-botrány emlegetésével próbálják visszanyerni a szavazóikat a Szabadságparttól.

A választás másik nagy vesztese a szintén kormányzó Zöldpárt, amely a kampány során folyamatosan magyarázkodni kényszerült a listavezetője miatt. Ugyanis Lena Schilling klímaaktivistáról kiderült, hogy több alkalommal is  hamis pletykákat terjesztett újságírókról, politikusokról és az aktivista társairól. A botrányok mellett, a kormányzati részvétel sem tesz jót a zöldek megítélésének, ugyanis a konzervatív Néppárt mellett nem igazán képesek érdemi klímapolitikát folytatni. A jelenlegi választáson 9%-ra számíthatnak, ami 5 százalékponttal lenne rosszabb a legutóbbi eredményüknél.

Amilyen sokat szerepelt Lena Schilling neve az idei kampányban, olyan kevés szó esett Andreas Bablerről, akit tavaly választottak meg az ausztriai szociáldemokraták (SPÖ) vezetőjének. A választás egy technikai baki miatt maradt emlékezetes, aminek köszönhetően először a rivális Peter Doskozilt hirdették ki győztesként. Ugyanakkor Babler komoly reménységnek számít az osztrák baloldalon, ugyanis egy karakteres baloldali vízióval volt képes a ma már abszolút középre tolódott SPÖ vezetőjévé válni, és rengeteg új tagot szerzett ezzel a pártnak. A megválasztása óta azonban keveset hallani róla, ennek az egyik oka az, ahogy ő is fogalmazott egy podcastben, hogy a pártja demokratizálásával van elfoglalva. Az SPÖ azonban még így is megismételheti az 5 évvel ezelőtti 23%-os eredményét.

Ausztriában a baloldal másik nagy reménysége a kommunista párt (KPÖ), amely az elmúlt években egyre több nagyvárosban értek el áttörést: 2021 óta ők vezetik Grazot, és idén második helyen végeztek a polgári Salzburgban, ahogyan Innsbruckban is bekerültek a városi tanácsba.

A KPÖ-vel kapcsolatban az a kérdés, hogy  képes-e országos szinten is sikereket elérni, mert a fentebb felsorolt eredményeik alapvetően a helyi szervező, és segélyező, és elsősorban lakhatási kérdésekre építő grazi modellnek köszönhetőek.

Tehát számukra ez a választás az őszi nemzettanácsi választás főpróbája, és a legfontosabb kérdés az, hogy képesek-e átlépni a 4%-os bejutási küszöböt. Jelenleg 3 és 4 százalék közé mérik őket.

Az EP-választás igazi nyertese a NEOS lehet, melyet 13%-ra mérnek. Ezzel az eredménnyel a neoliberális párt nemhogy a korábbi teljesítményét, de a várható őszi eredményét is túlszárnyalná. A siker titka abban áll, hogy a NEOS karakteresen EU-párti pozíciót képvisel Ausztriában, ahol a tagállamok közül a legrosszabb az EU megítélése.