Pest megye 02. OEVK • Pest megye kétségkívül az ország azon térsége, ahol az ellenzéki pártok a leginkább reménykednek a hivatalban lévő kormánypárti képviselők elleni győzelemben. Kiváltképp igaz ez az jelenleg is ellenzéki többségű Budapesthez közeli, agglomerációs települések alkotta választókerületek esetében. Az egyik ilyen körzet a Budakeszi központú 2-es, ahol az LMP egykori társelnöke és miniszterelnök-jelöltje, a tavalyi előválasztást nagy fölénnyel megnyerő Szél Bernadett indul ellenzéki színekben, ez alkalommal a Momentum támogatásával.

A választókerülethez tartozó 17 település  politikai preferenciái alapvetően kettőséget mutatnak: egyrészt ott van az ellenzéki Budaörs (melyet a rendszerváltás óta vezet az előbb a SZDSZ-ben, majd a párt megszűnése után egy helyi civil szervezetben politizáló Wittinghoff Tamás), a másikon pedig az alapvetően jobboldali beállítottságú Solymár, Piliscsaba és Budakeszi térsége.

Ennek ellenére már négy évvel korábban is ez a körzet volt az, ahol a legszorosabb eredmény született.

2018-ban Szél Bernadett 30 694 szavazatot és 43,72 százalékot szerzett, annak ellenére egyébként, hogy ellenzéki oldalon egy 8,44 százalékos eredményt elérő jobbikos és egy 2,2 százalékot bezsebelő kutyapártos kihívója is akadt (az MSZP-Párbeszéddel való megállapodása értelmében a körzetet megkapó DK-s jelöltje visszalépett Szél javára).

Ez azonban végül kevésnek bizonyult a körzet fideszes képviselőjével, Csenger-Zalán Zsolttal szemben, aki 44,14 százalékot és 30 990 szavazatot kapott –  a kettejük közötti szavazatkülönbség csupán 296 szavazat volt.

Idén azonban Szél – aki a ’18-as választás után nem sokkal otthagyta az LMP-t, és független képviselőként folytatta munkáját – mögé a kétfarkúakon kívül minden ellenzéki párt beállt, a kormánypártok pedig Csengery-Zalán helyett a  Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárát, Menczer Tamást indítják.

A várhatóan szoros küzdelemre való tekintettel megkerestük Szél Bernadettet, ossza meg a kampánnyal kapcsolatos tapasztalatait.  Kérdéseinkre a képviselő parlamenti irodájának egyik munkatársa válaszolt, akinek elmondása alapján az ellenzéki jelölt aktív kampányt folytat a választókerület 17 településén, mivel szerinte az ellenzék csak így veheti fel a versenyt a kormányoldal erőforrásfölényével és médiatúlsúlyával.  Erről az erőforráshátrányról tanúskodik az a tény is, hogy a képviselőjelöltnek mindössze 45 óriásplakáttal és 11 úgynevezett Citylight-plakáthellyel kellett gazdálkodnia.

Mint azt megtudtuk, Szél – aki megválasztása esetén a Momentum frakciójához csatlakozna – alapvetően helyi ügyekre fókuszált a választási kampány alatt. Az egyik kiemelt téma a kiköltözési hullám volt, ami óriási nyomás alatt tartja az agglomerációs településeket, miközben a térség közlekedési és humán-infrastruktúrája nem tud lépést tartani a népesség növekedésével.

A másik, ezzel összefüggő probléma a zöldfelületek eltűnése, az életminőség romlása. A képviselő szerint az intenzív beépítések miatt lassan összenőnek a települések, a városok szétterülése pedig felfalja azt a zöldet, ami a körzet lakói annyira kedvelnek.

Komoly gondot jelent még a levegőminőség romlása, amivel szemben Szél Bernadett szerint a helyi önkormányzatok azért tehetetlenek, mert elvették tőlük azokat a hatásköröket és forrásokat, amelyekkel érvényesíteni tudnák a helyben élők érdekeit. A települések vezetésének ezért például nincs hatása arra, hogy „ki, hova, mit építhet a településen”, és az egyre inkább igénybe vett utak kijavítására, fenntartására sincs pénz.

A képviselő ezen felül elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Fidesz egy olyan helyzetet teremtett, amelyben az építőipari lobbival összejátszó kormányhivatal a helyiek feje fölött dönthet arról, mi történhet, és mi nem a településeinken.

Felmerült, hogy az elmúlt évtizedek legsúlyosabb konfliktusának számító – és a magyarországi választási kampány hajrájában az egyik legfontosabb témává váló –  ukrajnai háború következtében mennyire szorultak háttérbe a választókerületet érintő helyi ügyek. Szél szerint a háború rámutatott arra, hogy meg kell kezdeni a Putyintól való függőségünk csökkentését, melynek a képviselő szerint megkerülhetetlen eleme a Paks2-projekt és az orosz állami tulajdonú Roszatom energiavállalattal tető alá hozott kormányzati együttműködés leállítása.

A paksi atomerű bővítése ellen évek óta kampányoló Szél Bernadett szerint az atomhulladék elhelyezésének megoldatlansága, a klímaváltozás hatása a Duna vízszintjére és a víz hőmérsékletére, valamint az a tény, hogy az építkezés aktív geológiai törésvonalak mentén zajlana mind amellett szólnak , hogy „ezt a projektet el kell felejteni”.

A Pest megye 2-es számú körzetében induló ellenzéki jelölt elmondása alapján a pedagógussztrájk, valamint a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelni hivatott EU-s helyreállítási alapból hazánknak járó – de a kormány és a brüsszeli intézmények között húzódó konfliktusok miatt egyelőre még nem folyósított – 2500 milliárd forint kérdése is jelentős hatást gyakorolt a kampányra.