Donald Trump általában beszél pár szót a sajtóval azután, hogy helikoptere a Maryland-i Andrews Összhasználatú Légibázisról a Fehér Ház gyepére szállítja őt. Április 12-én, az esti órákban máshogyan történt. A helikoptertől a bejáratig komoran sétáló amerikai elnököt a sajtó arról kérdezte, mit szól Orbán Viktor súlyos vereségéhez a magyarországi választásokon. A videófelvétel tanúsága szerint Trump egy szó nélkül vonult be hivatalának ajtaján, még integetni sem nagyon integetett.

Később Trump már beszélt is: Orbánról azt nyilatkozta, segített neki, mert „a barátja volt”, Magyar Péterről pedig békülékeny hangon kijelentette: „jó munkát fog végezni, és jó ember.”

Ez a reakció állhat talán a legközelebb ahhoz az őszinte döbbenethez, amit az „orbáni példán” felnövekedő nyugati radikális jobboldal adott az eredményekre. A Fidesz nemcsak elveszítette a Tisza Párt ellen a szavazást, de olyan vereséget szenvedett, ami csak az MSZP 2010-es eredményével, vagy közelebbi példával az egyesült ellenzék 2022-es vereségével vethető egybe.

A zavarodottság teljesen érthető volt. A 2010-es évek dereka óta Orbán Viktor kormánya tengernyi magyar adófizetői pénzt szórt el több tucat olyan nagy hálózatra, amely a nyugat-európai, antiliberális, jobboldali populista politikai elméletalkotók, aktivisták, és társutasok fő hálózati-kutató rendszerévé vált. A Matthias Corvinus Collegium (MCC) és brüsszeli lerakata, a Danube Institute, az Alapjogokért Központ és az amerikai Konzervatív Politikai Akcióbizottság (CPAC) magyarországi megszervezése csak pár, kirívó példa arra, hogyan próbálta egy kis ország éléről a nemzetközi hírű Orbán befolyásolni igen nagy országok belső közpolitikáját a bevándorlásellenesség, homofóbia és a liberalizmus visszaszorításának irányába.

Ez a fáradozás közel sem volt eredmények nélküli. Orbán kétharmados vereségével és a Fidesz végső meggyengülésével viszont a Magyar Péter és a Tisza ellen is kampányoló amerikai, brit és európai influenszerek és politikacsinálók sora állás nélkül maradhat, intézményhálózatuk pedig kártyavárként dőlhet össze.

A főbb európai szélsőjobbos vezetők, akik egyben már a főhatalom várományosai is számos országban, éppen ebből kifolyólag próbáltak visszafogott, diplomatikus módon reagálni az eredményre. Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés elnökjelölt-várományosa például 2027 tavaszán kíván elindulni a francia államfői tisztségért, a felmérések pedig azt mutatják, hogy elnyerésére minden esélye megvan. Most viszont csak annyit közölt, Magyar Péter győzelme szerinte pusztán annyit jelent, hogy Magyarország demokrácia:

„Ez az eredmény, amelyet Orbán Viktor tisztelettel fogadott, azt mutatja, hogy az európai intézmények által az elmúlt években a magyar demokrácia ellen megfogalmazott szüntelen vádak alaptalanok voltak,” – írta Bardella közösségimédia-oldalán.

Hasonlóan fogalmazott a nemrég a CPAC-en, Budapesten vendégeskedő portugál szélsőjobbos vezető, André Ventura is. Ő az X (korábban Twitter) médiaplatformon azt írta: „A kormány változni fog Magyarországon, és a legyőzött miniszterelnök, Orbán már gratulált az utódjának. Úgy tűnik, hogy végül is Magyarország demokrácia volt, szemben azzal, amit a baloldal és a brüsszeli bürokraták hirdettek. Legyen az átmenet békés és a magyaroknak jó!” – üzente Ventura.

Az ibériai szélsőjobb tehát, hazai sikerei ellenére óriási érvágásként élte meg az eredményt.

A felmérésekben ugyancsak előretörő, és a március 21-i CPAC Hungary kongresszusra egyenesen a pártvezető Alice Weidelt delegáló Alternatíva Németországnak párt ugyancsak megküzdött a megfelelő reakció megtételével. A dpa hírügynökségnek csak a párt Bundestag-frakciójának külügyi szóvivője, Markus Frohnheimer nyilatkozott, ő határozott, de visszafogott volt Magyar Péterrel kapcsolatban:

„Reméljük, hogy a választások győztese ragaszkodni fog a szigorú bevándorláspolitikához, nem hajlik meg a brüsszeli központosítás előtt, és nem járul hozzá ahhoz, hogy Ukrajnát továbbra is európai forrásokból finanszírozzák.”

Weidel későbbi nyilatkozatában ugyanezt hangsúlyozta, hozzátéve: Orbán Viktort, egy demokratikus vezetőt le lehet váltani, de az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyent nem.

A legutóbbi pontban máris csalódnia kellett a pártnak: Magyar Péter ugyanis április 13–án nagy érdeklődés közepette tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján közölte, a Barátság kőolajvezeték ügyétől függetlenül feloldják a vétót azon a 90 milliárdos óriáshitelen, amelyet számos EU-tagállam decemberben határozott meg Ukrajna részére – de a magyar szerepvállalást a hitelezésben továbbra is elutasította. Hitet tett viszont a szigorú bevándorláspolitika mellett, amelyet jelez a Tisza azon terve is, hogy június 1-től „teljes vendégmunkásstop” jön Magyarországon.

A mentegetőzésre és szolid elhatárolódásra is akadt már példa. Az amerikai Fox News J. D. Vance republikánus alelnököt kérdezte Orbán bukásáról, annak kapcsán, hogy a kampányfinisben, április 7-én Vance még Budapestre is ellátogatott, hogy hivatalban lévő alelnökhöz szokatlan módon egy kis európai ország kormányfője mellett kampányoljon.

Vance maga most azt magyarázta a Fox riporterének, hogy nem lepődött meg: „Nem azért mentünk oda, mert győzelemre számítottunk. Azért mentünk oda, mert ez volt a helyes döntés, kiálltunk egy ember mellett, aki nagyon hosszú ideig kiállt mellettünk.”

A kommentár élesen ellentmondott Vance április 7-i nyilatkozatának, amelyben kijelentette: Orbán Viktor győzni fog a választáson. Annyiban finomította az amerikai kormány álláspontját, amennyit Vance már a Karmelitában tartott sajtótájékoztatón is megerősített: Washington természetesen együtt kíván dolgozni az új magyar kormányzattal, ehhez pedig megfelelő körülményeket kell teremteni. Az orbánizmus melletti teljes és egyértelmű kiállás ugyanis ellehetetlenítené az amúgy is egyre elszigeteltebb Donald Trump kapcsolatait egyik egyedüli európai szövetségesével.

Vance reakciójára már csak azért is szükség volt, mert Magyar Péter a már említett sajtótájékoztatóján kiemelte: sem Putyint, sem Trumpot nem fogja felhívni, de ha ők telefonálnak, akkor „felveszi majd a kagylót.” Ez különösen figyelemre méltó, ha arra gondolunk, Magyar többször is próbált egyértelműen nyitni a Trump-kormányzat felé: sőt, a kampány során még Vance alelnököt is meginvitálta az idei, október 23-án esedékes, és az 1956-os forradalom 70. évfordulójára előkészített nemzeti ünnepre.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök végül csak elég későn, hétfő délután hívta fel Magyart, hogy gratuláljon neki. Mindez azután történt, hogy a Tisza Párt elnöke nemzetközi sajtókonferenciáján finom utalást tett arra, hogy talán nem minden Izraellel kapcsolatos EU-döntést fognak a jövőben blokkolni.

Ezek után az izraeli miniszterelnök, a szoros kapcsolat miatt szerdán telefonon is beszélt Magyarral, a híradások szerint itt már annyira szent volt a béke, hogy a magyar kormányfői pozíció várományosa még az október 23-i ünnepségekre is meghívta a Hágában körözött Netanjahut. A tervek szerint itt az 1956-os magyar forradalom 70. évfordulójának jubileumára szerveznek nagyszabású ünnepséget Budapesten

A miniszterelnöki hivatal várományosa kedden már beszámolt arról, telefonon felkereste őt Andrej Babiš cseh miniszterelnök, valamint Recep Tayyip Erdoğan, Törökország elnöke is, két klasszikus Orbán szövetséges külföldi vezető. Előbbi Magyart Prágába várja, hivatalos látogatásra, utóbbi pedig meghívást kapott október 23-ára.

A Fidesz környékén politizáló körökben is megindultak a viták, Ferencz Orsolya űrkutatási kormánybiztos a Telex.hu-n élesen kritizálta a pazarló oligarchákat, Matolcsy György volt jegybankelnököt 650 milliárdos korrupciós ügye miatt, és Orbán Balázst is, aki szerinte „egy visszhangkamrában ragadt elméleti ember.”

De éles kritikát kapott a Fidesz körüli thinktank világ a külföldi konzervatív köröktől is, a közösségi médiában. Daniel McAdams, az amerikai Ron Paul Institute igazgatója beszámolt arról, amikor Benjamin Netanjahut mint „háborús bűnöst” kritizálta, számos, az Orbán-kormány által pénzelt nyugati konzervatív kör „kizárta és elhallgattatta őt.”

McAdams az Orbán-vereség után úgy fogalmazott:

„Magyarország kormánya a Fidesz alatt rengeteg ostoba internacionalista tervbe belefutott, behozva az USA-ból a legrosszabb fajta neokonzervatívokat – köztük kényelmes megbízás a saját, állami pénzből finanszírozott „think tankjeikbe” –, miközben úgy tettek, mintha azok az igazi amerikai konzervativizmust képviselnék.”

Hátat fordítottak a valódi barátaiknak, miközben vörös szőnyeget terítettek – és huszárokat vonultattak fel – a népirtó Netanjahu fogadására”.

McAdams posztjára reagálva az oroszbarát, paleokonzervatív George Szamuely hozzátette: mindezért John O’Sullivan, az Orbán-kormány mellett egykor befolyásos Danube Institute igazgatója tehető felelőssé.