Több szempontból is rendkívüli a vasárnapi választási eredmény: nem csak a Tisza győzelme múlt felül minden képzeletet, de arra sem volt még példa, hogy egy párt színeiben négy roma képviselő is bejutott volna az országgyűlésbe. Nagy figyelem fordult a kampány alatt a roma közösségre, amelyhez azonban a jelek szerint nem csak a Fidesz által kreált valóság és manipuláció jutott el. Szegedi Dezső, a Roma Play szerkesztő-műsorvezetője adott gyorsreakciót a Mércének választási eredményekkel kapcsolatban.

A Fidesz az elmúlt évben hol a romák megmentőjeként tetszelgett, hol lenézte és sértegette őket, mindenesetre láthatóan próbálta megszólítani őket. Orbán Viktor a kormány drogháborújának csúcsán és a dizájnerdrogok kapcsán emlegette a roma közösségeket.  Szerinte megadtak minden segítséget a munkavállaláshoz, mégis szerhasználatba csúsztak a fiatalok és a felnőttek egyaránt, akiken a kormánynak kellett „újra segítenie”, a tarnazsadányiaknak erre személyesen tett ígéretet, miközben a legszegényebb falvakat ledöntő dizájnerdrogok terjedésének valódi okaival nem foglalkozott. Lázár János vécépucolós mondata széles körben váltott ki felháborodást, ami után Orbán Viktor a Fidesz kampányzáróján mégis külön kiemelte, hogy számítanak a romák szavazatainak többségére, mert „soha a történelem során” nem segített nekik senki ennyit, mint az Orbán-kormány. „Soha ilyen ütemben nem haladt előre a romák polgárosodása, mint a mögöttünk hagyott években” – fogalmazott.

Szegedi Dezső szerint ezzel szemben a – politikailag a többségi társadalomhoz hasonlóan megosztott – roma közösségekben is utat tört magának az egyre rosszabb életszínvonal miatti elégedetlenség, és a kistelepüléseken is megfordulni látszik az a trend, miszerint minél kisebb egy település, annál nagyobb valószínűséggel szavaznak a választópolgárok a Fideszre. „Mondta is Orbán, hogy az értelmiségieket elvesztették, a városi középosztályt elvesztették, és a kistelepüléseken élő roma vagy nem roma emberek maradtak a legfontosabb választói bázisa a Fidesznek, de ez a trend megfordulni látszik, a Tisza is gyökeret tudott ereszteni, sikeresen megszólította a romákat.”

Alapvetően a társadalmi-gazdasági elégedetlenség is ott fortyogott a társadalom minden rétegében, mindenki a pénztárcáján érezte az inflációt, ez volt a döntő a cigányság szavazata esetében is.

„A gazdaság nem repülőrajtot vett, hanem földbe állt, aminek a munkaerőpiaci hatása rögtön érezhető volt, főleg az építőiparban, ahol a romák többsége dolgozik.”

A roma emberek számára a DE! Akcióközösség A szavazat ára című filmje is megvilágító erejű volt, akik közül sokakat hosszú időn át válogatott módszerekkel igyekezett zsarolni a hatalom. Az immár 2,2 millió megtekintésnél járó filmben nagyrészt kelet- és északkelet-magyarországi kistelepüléseken zajló szavazatvásárlásokról számolnak be, melyek alapja a helyi hatalomgyakorlók által kialakított és fenntartott függőségi viszony a legkiszolgáltatottabb állampolgárokkal szemben. A megszólalások tanúsága szerint a közmunkaprogramból való kizárástól kezdve a szociális tűzifa megtagadásán át a gyerekek állami gondozásba vételéig széles skálán mozoghat a zsarnoki rendszer, amely ellen a civilek „őrszemeket” is toboroztak vasárnapra.

Szegedi úgy véli, a 30 napon belül felálló új országgyűlésnek két sürgős intézkedést kellene meghoznia a romák jogegyenlősége érdekében.

Az egyik az önazonossági törvény visszavonása, amivel az Orbán-kormány lehetőséget adott az önkormányzatoknak arra, hogy iskolázottsághoz, büntetlen előélethez, élő munkaviszonyhoz, személyes elbeszélgetésekhez vagy akár pénzösszegek megfizetéséhez kössék, hogy valaki beköltözhet-e egy településre, vagy sem, amit könnyen a romák diszkriminálására használhatnak egyes településvezetők. A sokat vitatott törvénnyel kapcsolatban Magyar Péter azt mondta tavaly júliusban Zalaegerszegen, hogy vissza fogják vonni. A másik a tankötelezettség 18 évre emelése, ami Szegedi szerint az egész társadalom számára fontos volna, nemcsak a romáknak. A 2010-ben felálló Fidesz-kormány tette lehetővé, hogy a fiatalok 16 évesen elhagyhassák az iskolát, ezt az intézkedést azóta számos kritika érte polgárjogi, és oktatási szervezetek részéről is.

Ugyanitt érdemes megjegyezni: az oktatási rendszerből való kiesés szorosan összefügg a szegénységgel, akár abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy sok kistelepülésen nincs buszjárat az iskolába járáshoz. A Magyar Helsinki Bizottság által életre hívott Falakon Túl Munkacsoport a választásokra állt elő egy gyermekvédelmi reformjavaslattal, melyben arról is írnak, a roma gyerekek felülreprezentáltsága óriási a gyermekvédelemben, amely inkább bünteti a szegénységet, mintsem segítséget nyújtana krízishelyzetekben, a rasszizmus pedig rendszerszintű. Szegedi is megerősíti, a roma családoknál gyakran fegyelmező eszközként van jelen, hogy lebegtetik a gyerekek kiemelését, vagy meg is teszik azt, szerinte nagyon fontos intézkedés lenne az Orbán-rendszer munkaalapú társadalmának átformálása egy emberséges társadalommá, megtartó szociális hálóval.

Történelmi jelentőségűnek tartja, hogy négy roma képviselő is bejutott az országgyűlésbe a Tisza listájáról

(ezen kívül egy roma képviselője lett a Fidesznek is, önálló roma nemzetiségi mandátum viszont nem lett). Szerinte nagy elvárásai vannak a roma közösségnek velük szemben, ilyen ugyanis soha nem történt még, és ez a négy ember már aktívan alakíthatja a roma emberek képviseletét.

Szegedi kétpárti parlamentre számított, azt gondolta, hogy a Mi Hazánk Mozgalom nem fog bejutni, amely végül mégis átlépte az 5 százalékos küszöböt. De még ezzel együtt is kijelenthetjük:

„kinyíltak az ablakok, és friss levegő tódul be ebbe a penészes szagú, romos házba.”