A Társadalomelméleti Kollégium (TEK) 45 éves fennállásának eddigi legnagyobb fordulópontjához érkezett: a 2026/27-es őszi tanévet már egy felújított Ganz telepi ingatlanban kezdené meg az aktív tagság – ha sikerül összegyűjteni a költözéshez szükséges tőkét. Az intézmény sokéves lakhatási krízist követően jutott el a költözésig, a Lakásprojektért felelős szakkollégiumi munkacsoport és a Szövetség a Közösségi Ingatlanfejlesztésért (SZAKI) összefogása révén.
A Társadalomelméleti Kollégium több, mint 4 évtizedes fennállása során rengeteg olyan baloldali tudományos és aktivista szervezetet, szereplőt termelt ki, amik a mai napig releváns és hiánypótló tevékenységet végeznek. Ha azt szeretnéd, hogy a továbbiakban is betöltse ezt a szerepet, itt tudod támogatni a leendő kollégiumuk felújítását, március 31-ig: https://tekesek.hu/tamogasd-a-teket/.
A TEK a második legidősebb a ma működő szakkollégiumok közül, mindeddig mégsem rendelkezett saját épülettel. A Társadalomelméleti Kollégium 1981-ben jött létre, amikor a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (a mai Corvinus) diákjai elkezdték olvasni és közösen értelmezni Marx A tőke című többkötetes munkáját. A kollégium a mai napig politikai gazdaságtannal, filozófiával, világrendszerelmélettel és feminista elméletekkel foglalkozik. Ez a baloldali, bázisdemokratikus közösség a magyar baloldali értelmiség egyik fő kitermelő bázisaként is funkcionál.
A Társadalomelméleti Kollégium megfizethető lakhatásért vívott harca jól leképezi az egyre mélyülő lakhatási válságot. A kollégiumi közösség több éve intenzíven dolgozik azon, hogy az intézmény fennmaradása érdekében alternatív lakhatási megoldást találjon, ugyanis a Corvinushoz tartozó Ráday Kollégium épületében folyó működésük több szempontból is ellehetetlenült.
Ez az ellehetetlenülés szorosan kapcsolódik a magyar felsőoktatás elmúlt években tapasztalt átalakulásához. Az intézmények államiból alapítványi fenntartásba kerülnek, és egyre inkább a piaci alapon való működés lesz rájuk jellemző. Emellett folyamatosan emelkednek a kollégiumi díjak és egyre kevesebb az elérhető férőhely – a probléma nem specifikus, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) fórumsorozatot is indított a témában: a kollégiumi férőhelyek egyre csökkennek, már 310 ezer hallgatóból csak 50 ezer fő juthat férőhelyhez. Emiatt sokaknak albérletbe kell költözni, amely mára a külső kerületekben is megfizetethetetlenné vált.
Hogyan szolgálhatnák ezek az intézmények a társadalmi mobilitást?
Az egyetemi kollégiumok egyik funkciója az volna, hogy a vidékről Budapestre érkező – sokszor osztályváltó – egyetemista fiataloknak biztos és megfizethető lakhatást biztosítsanak, ezzel megkönnyítve a diplomaszerzés folyamatát. Ez a funkció még fontosabbá vált azóta, hogy a lakhatási válság következtében már a középosztály számára is megfizethetetlenné váltak az albérletek. Ennek ellenére a kormány nem tett semmiféle erőfeszítést, hogy bővítse a kollégiumok férőhelyeit vagy csökkentse, esetleg befagyassza a kollégiumi díjakat.
A mai szakkollégiumok elődje a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) volt, amely az 1940-es évektől kezdődően kísérletet tett a társadalmi mobilitás támogatására. A mozgalom alapkoncepciója szerint
a tehetséggondozás nem valósulhat meg a diák biztos, megfizethető lakhatása és egy megtartó közösség nélkül.
A szakkollégiumok továbbvitték a NÉKOSZ örökségét: a demokratikus berendezkedést, az újraelosztás intézményét (pl. táborok költségei esetén), a társadalmi felelősségvállalást és a fősodratú tananyagon felüli, kritikai tudásátadást is.
Azonban a jelenlegi rendszerben a szakkollégiumi tehetséggondozás inkább termeli újra a társadalmi különbségeket, minthogy elősegítené a társadalmi mobilitást, hiszen a kollégiumi férőhelyek magas árát nem fogja tudni megfizetni egy hátrányosabb helyzetű egyetemista. A TEK költözésével ezt az elvet is képes lehet gyakorlatba ültetni, hiszen célja, hogy megfizethető lakhatást nyújtson a tagjainak.
A szakkollégiumhoz hasonló helyzetbe került 2018-ban egy nyolcadik kerületi vendéglátó hely, a Gólya Presszó is. Ez az intézmény eredetileg is szövetkezeti elven működött, de a fenntartása veszélybe került, amikor a dzsentrifikáció következtében elkezdett egyre inkább kiszorulni a központi zónákból. Ezért a közösség a bérlés helyett végül az ingatlanvásárlás mellett döntött. A Gólya költözési kényszere is rávilágított, hogy az erőforráshiányos, de értékteremtő társadalmi vállalkozások számára csak úgy biztosítható a hosszú távú fennmaradás, ha valamilyen alternatív, közösségi finanszírozású modellben gondolkoznak. Hiszen piaci alapon megfizethetetlen volna számukra a további működés – főleg saját tulajdonú ingatlan hiányában. A Gólya ingatlanvásárlási folyamata jó példa e megközelítés fontosságára: az épület megszerzéséhez közösségi finanszírozást indítottak, hogy hitelt tudjanak felvenni egy felújítandó ingatlanra. Mindeközben a hely nem került klasszikus piaci befektetői tulajdonba, hanem a közösségi alapú szövetkezeté maradt.
A TEK költözése és a közösségi irányítás alatt álló kollégium megvásárlása nem csupán a kollégium történetében, hanem országos szinten is egy egyedülálló projekt lehet. Az, hogy a fiatalok lakhatási válságának enyhítésére létrejön egy közösségi tulajdonban álló ingatlan, egy nem profitcéllal működő, szövetkezeti alapokon nyugvó lakhatási hálózatnak is jelentős része lehet. A TEKkel a projektben szorosan együttműködő SZAKI azért dolgozik, hogy minél több közösségi tulajdonban lévő, a bérlői lakásszövetkezet elvei alapján működő lakóingatlant hozzon létre Budapesten. Egyik hasonló programjuk még a Zuglói Kollektív Ház is. A szövetkezeti tulajdonú lakhatási modellek nemcsak hosszú távú stabilitást biztosítanak a lakóknak, de a kapitalizmus individualista, profitorientált szemléletével szemben is alternetívát nyújtanak.
A szerző a Társadalomelméleti Kollégium tagja.
A TEK ingatlanhoz jutását a Periféria Központ és a SZAKI segíti, az ehhez szükséges tőkét pedig az alumni tagok összefogása és, kisebb részben, a felajánlott SZJA 1%-ok révén gyűjtötték eddig. A Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont egy szakmai műhely, amely a térbeli és társadalmi egyenlőtlenségeket érintő problémákkal foglalkozik 2018 óta. A SZAKI nonprofit módon dolgozik ingatlanfejlesztési -és üzemeltetési területen, nem-piaci konstrukció alapján. Víziójuk és missziójuk szerint egy szolidaritáson és demokratikus elveken alapuló ingatlanfejlesztési gyakorlat kialakítására törekednek: szövetkezeti vagy közösségi tulajdon formájában birtokba kerülő ingatlan-koncepciókban gondolkoznak. Az intézmény nemcsak az ingatlan kiválasztásában, de a költözési folyamatban a finanszírozási koordinációban, az építészeti előkészítésben, s a jogi struktúra véglegesítésében is támogatja a Társadalomelmélti Kollégium tagjait.
