Ha létezik nyilvános engedélyezési eljárás, amit nem arra szántak, hogy a nyilvánosság is tudjon róla, akkor az a bővülő nyergesújfalui szeparátorfólia-gyár vízellátásáról és szennyvízkezeléséről szóló eljárása.

Az eljárás célja annak eldöntése, hogy szükség van-e egységes környezethasználati engedélyre a dél-koreai LG Chem és a japán Toray közös gyárának – vagyis van-e „jelentős környezeti hatása” –, illetve Natura 2000 hatásbecslésre a beruházás által érintett védett dunai ártér miatt. Jelentős környezeti hatása egyébként általában nincs az akkumulátoripari létesítményeknek a környezetvédelmi hatóságként is funkcionáló kormányhivatalok szerint.

Szemléletes példa erre a Samsung gödi akkumulátorgyára, melynek a lakosságot évek óta zavaró zaja és a környezetbe került  veszélyes oldószer – az esetek azóta is kivizsgálatlanok – sem volt elég ahhoz önmagában, hogy egységes környezethasználati engedélyhez kössék a működését (ezt csak hosszú évekkel később, nagyteljesítményű kazánok üzemeltetése miatt írták elő végül a multinak, helyi civilek szerint azonban rendkívül engedékeny volt a hatóság, ezért bíróságon támadták meg az engedélyt).

A lakosságnak viszont nem sok esélyt adott a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal arra, hogy alaposabban tájékozódjon. Mint azt Tordai Bence független zöld országgyűlési képviselő kiszúrta, hogy ha valaki a cég által beadott tervdokumentációra is kíváncsi volna, annak keményen meg kell dolgoznia a megnyitásáért.

„El kell találnia a megfelelő operációs rendszer-böngésző kombinációt, elütés nélkül bemásolnia a képként feltöltött pdf-ből a felhasználói azonosítót, a jelszót, végignavigálnia a négylépéses elérési úton, letölteni a fájlt, kitömöríteni, újabb jelszót beírni, és ha szerencsés a csillagállás is, máris láthatók a tervek”

– vázolja a politikus Facebook-oldalán a felhasználóbarátság látszatát sem kelteni kívánó dokumentum elérési útvonalát.

Nehezített informálódásban a gödieknek is volt már részük egyébként – persze, azon felül, hogy a Samsunggal kapcsolatos kérdésekben alapvetően is szinte mindenről külön adatigénylést kell benyújtani. Tavaly novemberben például először három nappal a megtartása előtt, mindenszentekre hirdette meg a telefonos közmeghallgatást a Pest megyei önkormányzat. A következő közmeghallgatást pedig alaposan eldugták minden felületen, ahol rá lehetett volna akadni a hírére, Göd önkormányzata pedig még ezt is képes volt túlszárnyalni azzal, hogy november 13-án adott hírt a közmeghallgatásról, melyre október 18-áig lehetett kérdéseket küldeni.

A Samsung újabb bővüléséről szóló közleményt sem verték nagydobra tavasszal a döntéshozók, Göd weboldalán a nem túl figyelemfelkeltő „Tájékoztató” címet kapta, míg a gödi különleges gazdasági övezet felett őrködő vármegyei önkormányzat oldalán még ennyit sem lehetett találni. A bővítés kapcsán online – avagy köz nélküli – közmeghallgatást sem hirdettek meg.

Tordai kiemeli, a kormányhivatali közlemény és a tervdokumentáció szerint a nyergesújfalui gyár napi 13500 köbméter vízkivételt igényelne a tevékenysége bővítéséhez, és napi 9000 köbméter tisztított szennyvizet engedne a Duna sodorvonalába; a megvalósítás érintené a Duna Natura 2000 besorolású árterét is. A kivett és a visszaengedett vízmennyiség különbsége, napi 4500 köbméter a technológiából adódóan elpárolog

– „hogy oldószerekkel, vagy oldószerek nélkül, az a környezetvédelmi előírások (gyárkapun belül nehezen ellenőrizhető) betartásától függ…”

Ez a vízmennyiség nem kevés – Magyarország második legnagyobb ipari üzeme, a gödi akkugyár a Nyergesújfalun tervezettnek alig több mint a felét, napi 7500 köbméter vizet igényel – emlékeztet a politikus, aki szerint a tét most az, hogy a magyar hatóságok elismerik-e, hogy szükség van az ország (várhatóan) legnagyobb vízigényű ipari létesítményének környezethasználati engedélyre, „vagy ennek az irdatlan vízmennyiségnek a kiemeléséről, elszennyezéséről és a környezetbe történő visszaengedéséről is elhiszik bemondásra – ahogy szokták –, hogy nem okoz jelentős környezeti hatást.”

A nyergesújfalui gyárban az elektromos autók akkumulátorához használt szeparátorfóliát gyártanak már most is, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás első ütemét 2022-ben adták át, amihez az állam 4,7 milliárd forint támogatást adott, ez bővül most tovább egy második, majd egy harmadik ütemben, várhatóan 2028-ig. Az aktuális bővülés földi halandók számára szinte elérhetetlen tervdokumentációját Tordai Bence közzétette mindenki számára megnyitható formában.