„A hatóság a legszigorúbban ellenőrzi azt, hogy semmilyen negatív környezeti ártalmat okozó tevékenység és működés nem megengedett, és ha ilyenre sor kerül, akkor a működést azonnal megtiltja. Ami épp a hét elején Bátonyterenyén egy akkumulátorgyár kapcsán megtörtént”

– mondta egy augusztus végi kormányinfón Gulyás Gergely miniszter.

Ne tévesszen meg senkit ez a mondat, minden eddiginél küzdelmesebb év végén járunk akkumulátor-nagyhatalmi szempontból. A kormány 2023-ban tucatjával szabadította rá az akkumulátorgyárakat és az azokat kiszolgáló üzemeket az országra, egyúttal pedig az is határozottan tudatosult a lakosságban, hogy egy zajos, több ezer tonna veszélyes anyaggal megrakott, sokszor ijesztően szabálytalanul működő gyár mellett élni nem csak a gödiek „kiváltsága”.

A debreceni akkumulátorgyárról szóló hírhedt januári közmeghallgatással ütötte át igazán a nyilvánosság ingerküszöbét az, amiben a Samsung akkugyára miatt szenvedő és aggódó gödi lakosok már évek óta élnek. Meggyőződésem, hogy a kormány számára rendkívül kellemetlen év eleji debreceni és gödi közmeghallgatások miatt született meg a köz nélküli közmeghallgatás intézménye, amivel azóta előszeretettel, a lakosokat egyre kreatívabb módokon kizárva élnek is a népharagtól tartó hatóságok.

Az üzenet egyértelmű volt: túl hangos és túl látható lett a tiltakozás, aminek nem örülnek a külföldi befektetők, az elégedetlenkedőket egyszerűbb párbeszéd helyett egy irányból nyugtatgatni, még ha ezzel pótolhatatlan veszteséget is okoznak a helyi közösségeknek – és a szélesebb nyilvánosságnak is.

Miközben Szijjártó Péter ki számolja már, hanyadjára repülte körbe idén a Földet, hogy újabb és újabb akkuipari beruházókat csalogasson Magyarországra, szinte minden hétre jutott egy-egy rémisztő hír arról, mi folyik azoknak a cégeknek a telephelyein, melyeknek már elnyerte a szívét a külügyminiszter. Ha a közmeghallgatások köz és meghallgatás jellege ugyan el is veszett, közérdekű adatokat azért lehet még igényelni a hatóságoktól (jöhetnek a tippek, meddig), szerveződhet a lakosság és igyekezhet ügyüket kihangosítani a sajtó. Így más formában, de az akkugyárakat érintő súlyos problémák folyamatosan napvilágot látnak.

„Ha valaki nem tartja be az előírt szabályokat, akkor be fogjuk záratni a gyárat”

– szögezte le tehát Gulyás, de hogy tényleg a botrányosan működő bátonyterenyei üzem borzasztotta-e el annyira a hatóságot, hogy bezáratta azt, vagy egyébként is kapóra jött az eset a példastatuáláshoz és a nem túl rózsás közhangulat csitításához, nem tudhatjuk. Csak reménykedhetünk a környezetvédelmi, munkavédelmi és katasztrófavédelmi hatóságok kemény fellépésében.

De nem könnyíti meg a bizalomépítést, hogy – Gulyás Gergely ígérete ide vagy oda – idén is csak azt láttuk: a kormánnyal jó viszonyt ápoló cégek szinte kontrollálatlanul húzhatnak fel és működtethetnek gyárakat, a lakosságot és a dolgozókat is érintő súlyos problémákkal pedig elég utólag foglalkozniuk, általában súlyosabb szankciók nélkül.

Mert mi kellett ahhoz, hogy a SungEel bátonyterenyei akkufeldolgozó üzemét felfüggesszék, a szigetszentmiklósi üzemének pedig visszavonják az engedélyét? Két dolgozó halála, öt sérült és számos élet veszélyeztetése.

A kormány szerint a hatóságok a „fokozatosság elvét” szem előtt tartva, „a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével” szabták ki az újabb és újabb pénzbüntetéseket hónapokon keresztül, miközben nyilvánvaló volt, hogy a cég magasról tesz a szabályokra. Hiába a dolgozók sorozatos veszélyeztetése, előre látható és megelőzhető tragédiák (vagy akár környezeti katasztrófák) történhetnek, mire a hatóságok elég súlyosnak ítélik a helyzetet.

Jó lenne hinni, hogy 2024 a csendes éjszakák, a biztonságos gyárak és a komolyan vehető hatóságok éve lesz, de ez a harc jóval túlmutat a következő éven. Az ország szeme most a debreceni CATL katasztrófavédelmi engedélyét bíróságon megsemmisíttető helyi lakoson, a lakott területtől mindössze 500 méterre tervezett akkuösszeszerelő üzem és raktár ellen perelő fótiakon és a Samsung – folyamatos zúgása ellenére kiadott – környezetvédelmi engedélye ellen perelő gödieken van.