Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Ma mi vagyunk az ellenség, holnap ti lesztek” – a Mi Hazánk rasszista tüntetése ellen demonstráltak a Belügynél

Mondj nemet az uszításra! – Tiltakozás a cigányellenes demonstrációk rendőrségi engedélyezése ellen! címmel tartott ellendemonstrációt a Roma Parlament – Polgárjogi Mozgalom a Belügyminisztérium előtt kedden 17 órától. Az érdekvédő társadalmi szervezet a Mi Hazánk Mozgalom ugyanaznap 18 órára a „cigánybűnözés” ellen a kőbányai börtön elé hirdetett tüntetése miatt mozgósított. Az ellentüntetésen jártunk.

A Mi Hazánk Mozgalom 18 órától azért tüntet, mert egy – a párt vezetőjének meggyőződése szerint roma – férfi megkéselte a biztonsági őrként dolgozó Szabó Sándor küzdősportolót egy békéscsabai hotelben. A tüntetés napját egyúttal a „cigánybűnözés” áldozatainak emléknapjává nyilvánítaná a szélsőjobboldali párt.

Az ellentüntetésen részt vett a Tanítanék, a Civil Bázis, több roma és polgárjogi szervezet és kerületi Roma Önkormányzat is, nagyjából százan jelentek meg a Belügyminisztérium előtt.

Tüntetés a Belügyminisztériumnál a Mi Hazánk rasszista demonstrációja ellen
Fotó: Fazekas Lázár Benjámin / Mérce

„Mert minden a szavakkal kezdődött, amit aztán gyilkos tettek követtek” – nyitotta meg a demonstrációt Pap Anikó. Tőle a szót Kovács Dezdemóna Mária, a Romaversitas és a Roma Női Hálózat tagja, diák vette át. Kovács elmondta, hogy a Mi Hazánk az utóbbi időben gyűlöletkeltő beszédekkel árasztotta el a közöségi oldalakat. De amit állítanak, az hazugság: a bűnözés nem etnikai alapú.

„Mi európai roma fiatalok rácáfolunk a Mi Hazánk által terjesztett hazugságokra.”

Kovács szerint elképzelhető egy olyan világ, ahol a cigányok egyetemre járnak és ahol nincs „c osztály” az iskolákban, ahol mindenkinek méltósága van, és hisz benne, hogy Magyarország ilyen hely lehet. Ennek eléréséhez felszólította a politikai erővel rendelkező romákat, hogy segítsenek. „Ma mi vagyunk az ellenség, holnap ti lesztek.”

Kovács után Várkonyi Tibor lépett a mikrofon elé. A Civil Bázis képviselője kijelentette, hogy szervezetük elkötelezetten antirasszista és antifasiszta, mai kiállásuk célja, hogy felhívják a figyelmet fasizálódást elősegítő társadalmi folyamatokra.

Várkonyi szerint elfogadhatatlan, hogy a Belügyminisztérium és a rendőrség nem tudta megakadályozni, sőt engedélyezett egy nyíltan fajgyűlölő eseményt.

Ahogy az is feltűnő meglátása szerint, hogy a magyarországi egyházak többsége mennyire közömbös a rasszizmussal szemben. Szerinte egy ilyen helyzetben elengedhetetlen a roma szervezetek összefogása.

„Soha többé fasizmust” – zárta beszédét Várkonyi Tibor.

Törley Katalin, a Tanítanék, a Romaversitas és a Polgár Alapítvány az Esélyekért tagja elmondása szerint elsősorban mint anya és mint pedagógus beszélt. Rámutatott, hogy hamarosan egy kicsivel odébb a városban egy alkotmányellenes, rasszista és félelmetes esemény fog kezdődni. És nem az első, a Mi Hazánk Mozgalom tagjai rendszeresen masíroznak romák által lakott területeken.

„Anyaként érzem a roma anyák rettegését, tanárként pedig a felelősséget az iskolai rendszerünkért, amely képtelen megfelelni a legalapvetőbb igényeknek, nem tudja segíteni az egész ország a felemelkedését”

Az oktatási ügyekben való részvételéről ismert pedagógus ezután rámutatott, hogy a békés társadalmi együttélés alapja az együtt nevelés lenne. Hogy már gyerekkorban megtanuljuk a különbözőség gazdagságát, a másság szépségét. „Ez a többség és a kisebbségek érdeke is.”

Törley Katalin felszólal a Mi Hazánk rasszista demonstrációja elleni tüntetés ellen
Fotó: Fazekas Lázár Benjámin / Mérce

Ezután a szolidaritást hiányára mutatott rá, elmondta, hogy a hatalom malmára hajtja a vizet az, hogy az egyes csoportok nem foglalkoznak egymás küzdelmeivel, és így apránként mindannyian üldözötté válunk. Az államra a jelenlegi rendszerben nem számíthatunk Törley Katalin szerint, hisz a mostani hatalom aktívan részt vesz az emberek üldözésében. Ehelyett együtt kell vállalnunk a küzdelmet a szabadságért. A tét egyre nagyobb: ezúttal már a magyar állampolgárok biztonsága forog kockán – mondta el.

„Zsigeribb ez, mint az oktatási követelések. Életről, életekről, az emberségünkről van itt szó.”

Törley Katalin beszéde után Színész Bob adott elő egy slam-szájdob-performanszt.

„Nemzeti jó napot mindenkinek” -kezdte beszédét Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke az előadás után, majd a közönséggel együtt kántált az uszítás ellen. Ezután elmondta, hogy augusztus 29-e szomorú nap, hisz ekkor lett vége a Magyar Királyságnak Mohácsnál és 1941-ben ekkor végeztek ki többtízezer zsidót a német SS-alakulatok az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban. Horváth szerint utóbbi tett hagyományát folytatná Toroczkai László mozgalma, amikor a cigányokat és a bűnözést összekapcsolja. Épp ugyanez a retorika vezetett oda az elnök szerint, hogy 2008-2009-ben hat cigányt öltek meg, hogy félelemben élt a magyarországi cigány és a többségi társadalom is.

„2023-ben hogy tarthatunk megint ott, hogy félelemben kell élni?”

Horváth szerint el kell döntenie a  magyar társadalomnak, hogy a Nyugat felé orientálódik-e, hogy a jogállamisághoz akarunk-e csatlakozni, vagy a keleti despotizmushoz. A putyini világban nem csak a cigányok lesznek veszélyben – hangzott el az elnök világértékelése, aki azt szeretné, ha augusztus 29-e nem a rombolás, hanem a magyarországi demokrácia újjászületésének napja lenne.

Tüntetés a Belügyminisztériumnál a Mi Hazánk rasszista demonstrációja ellen
Fotó: Fazekas Lázár Benjámin / Mérce

Pajor Tamás vette át tőle a szót, aki nem romaként, hanem holokauszt-túlélők leszármazottjaként mutatkozott be. Pajor az előtte elhangzottakat a Kuruc.info bemutatásával egészítette ki. Pajor rámutatott, hogy nyílt titok, hogy a portál, ahol gázkamrákat kívánnak vissza és Szálasi Ferencet éltetik, Novák Elődhöz, a Mi Hazánk Mozgalom vezető politikusához köthető. Arra figyelmeztetett ne legyenek kétségeink, a Venyige utcai börtön előtti gyűlést az ő felmenőit megölő emberek nyomdokaiban járók szervezték. Pajor Tamás beszéde után előadott egy slam poetry szöveget az „ember eldologiasulásáról”.

Mindezzel el is telt az ellentüntetésre szánt egy óra, zárásul Horváth Aladár hívta fel a figyelmet rá, hogy a Venyige utcában már több ezren lehetnek (azóta ez már forrásaink szerint biztossá vált – frissítés 08.30.: másnapi beszámolók szerint csak néhány százan voltak a Mi Hazánk tüntetésén). Azt, hogy egy ilyen méretű, nyíltan rasszista esemény megvalósulhat az Orbán-rezsim engedte meg – mutatott rá Horváth. Elmondta azt is, hogy a Roma Parlament és számos más jogvédő csoport hiába kérte a rendőrséget az esemény betiltására, annyit ígértek, hogy ha törvénysértés lesz, azonnal leállítják a Mi Hazánk gyűlését. Így egyelőre nem lehet mást tenni, mint figyelemmel kísérni az ottani eseményeket, erre kérte az egybegyűlteket, valamint megköszönte a részvételük.

„Soha több fasizmust”- kántálták a résztvevők válaszul, majd elhagyták a helyszínt.

A Mi Hazánk eseménye kapcsán korábban a Roma Parlament – Polgárjogi Mozgalom feljelentést tett a Legfelsőbb Ügyészségnél közösség elleni uszítás és közveszéllyel fenyegetés miatt, a Roma Női Hálózat nyílt levelet írt Novák Katalin Köztársasági Elnöknek és Sztojka Attila kormánybiztosnak, az 1Magyarország Kezdeményezés roma civil csoport és a Magyar Helsinki Bizottság pedig az esemény tiltására kérte a Budapesti Rendőrfőkapitányt, vagy arra, hogy csak a hatóság által támasztott feltételek mellett tarthassák meg a rendezvényt – hiába.

A rendőrségi tolerancia a fasiszta retorikával és gyakorlatokkal szemben nem újkeletű, a szélsőjobboldali párt az elmúlt években több alkalommal szervezett tüntetést és vonult egyenruhásaival félelmet keltve települések utcáin többek közt TörökszentmiklósonJászapátiban, Monoron, Nyíregyházán és Budapesten is, amit a rendőrség nem kezelt kifejezett vasszigorral, korábban is megadta az engedélyt a gyülekezésekre. Így az ellentüntetés fókusza a Mi Hazánk uszításánál túl nem véletlenül volt a rendőrség félrenézése is egyben.

A Mi Hazánk tüntetésének keretezésében rejlő nyilvánvaló veszélyekről, annak emberelleneségről itt írtunk hosszabban. A Mérce az ellenzéki pártok álláspontját is kikérte a a szélsőjobboldali rendezvénnyel kapcsolatban. Az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum, az LMP és a DK elmondta lapunknak, hogy a „bűnnek nincs színe”: mind a törvény előtti egyenlőség fontosságát hangsúlyozták. A Jobbik elnöke, Gyöngyösi Márton szerint pedig a Mi Hazánk tüntetése „teljes félreértelmezése a problémának”, mert a romló közbiztonság oka a zuhanó életszínvonal, a válság okozta mélyszegénység. Így bűnbakképzés helyett szerinte erre kell megoldást találni.  Az ellenzéki pártok reakciói bővebben itt érhetők el.