A Nemzeti Választási Bizottság elutasította a Lehet Más a Politika országos népszavazási kérdését, ami a magyarországi akkumulátorgyárak telepítésére vonatkozott volna. A párt hasonló tartalmú kérdéseit márciusban egyszer már elutasították.
A zöldpárt a Kúriához fordul az NVB döntése miatt, ugyanis meglátásuk szerint a bizottság politikai döntést hozott.
Szendefy Mária, a párt országos elnökségének a tagja az NVB Alkotmány utcai épülete előtt számolt be a részletekről, élő videónkat az alább lehet visszanézni.
A párt szerint politikai döntésre utal, hogy a bizottság 8-7 arányban, a kormánypárti delegáltakkal szavazta meg, hogy a népszavazási kérdésük érvénytelen. Az LMP kérdése arra vonatkozott volna, hogy a 2023. december 31-i állapotokat, az addig engedélyezett beruházásokat figyelembe véve a jövő évtől ne engedélyezhessék újabb akkumulátorgyárak létesítését.
Ez a bizottság indoklása szerint visszamenőleges jogalkotáshoz vezetett volna – holott az LMP szerint amennyiben hitelesítik a kérdést, bőven megtarthatták volna a népszavazást ezen időpont előtt, mint ahogy igen gyorsan sikerült megszervezni a „gyermekvédelmi”, azaz homofób népszavazást is.
Szendefy szerint ráadásul az indoklásban a bizottság kormánypárti delegáltjai véleményt is alkottak az akkumulátorgyárakról, holott a párt szerint ez a nép joga lenne. Felhívták arra is a figyelmet, hogy véleményük szerint a magyar emberek elég tájékozottak egy ilyen horderejű, életüket közelről érintő döntés meghozatalához – és még tájékozottabbak lehetnének az őket érintő témákban, amennyiben a kormány nem lehetetlenítette volna el a közmeghallgatásokat.
A párt először 2022 novemberében jelentette be, hogy országos népszavazást kezdeményez az új akkumulátorgyárak létesítéséről. Korábban a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyárral kapcsolatban kezdeményeztek helyi népszavazást, aminek a kérdését be is fogadták helyben, ezt azonban később az LMP lefújta egy számítási hiba miatt – ugyanis nem akadályozta volna, hogy a három gyáregységből álló üzem kirívóan sok, akár óránként 450 köbméter vizet használhasson fel.
Mint arról a Mércén 2018 óta folyamatosan tudósítunk, a Samsung gödi akkumulátorgyára állandó zajszennyezéssel terheli a lakosságot, miközben újabb és újabb szabálytalanságokra derül fény, ami egy felső küszöbértékű veszélyes üzem esetében igencsak rémisztő – de írtunk már a koppánymonostoriak életét megkeserítő SK akkumulátorgyáráról is, és vélhetően a győrszentivániak is egy akkumulátorgyár zúgását hallgathatják madárcsicsergés helyett hamarosan. A folyamatos zajhatárérték-megsértés, a szabálytalan működés, a munkahelyi balesetek, a helyiek alapvető jogainak lábbal tiprása azonban rendszerint kisösszegű – a multik gigabevételéhez képest pláne – bírságok kiszabásával jár, a hatóságok nem lépnek érdemben a lakosság érdekének védelmében.
A kormány iparpolitikája világos, elsősorban a nemzetközi üzletelésért és a multik Magyarországra csábításáért felelős Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter, de a kormányból mások is rendszeresen el is mondják, hogy Magyarországból akkunagyhatalmat szeretnének csinálni.
Országosan számos helyi népszavazást kezdeményeztek a különböző pártok és szervezetek az akkumulátorgyárak ellen – melyeket rendszerint nem fogadnak be a hatóságok. Ugyanakkor fontos azt is megemlíteni, hogy az elmúlt 12 évben csak olyan országos népszavazási kezdeményezések jutottak el végül a szavazólapig, amelyeket a Fidesz-KDNP támogatott.
Az akkumulátorgyárak kérdéseiről Czirfusz Mártonnal, a Periféria központ munkatársával és Helyzet Műhely tagjával beszélgettünk, aki a közelmúltban jelentetett meg egy tanulmányt a témában, valamint a Mérce két újságírójával. Bogatin Bencével, aki többször is járt Debrecenben akkumulátorgyár-ellenes tüntetéseken, és Csengel Karinával, aki a kormány és az ellenzék által egyaránt példaként hivatkozott gödi Samsung-gyár ügyét a magyar sajtóban egyedülálló módon évek óta figyelemmel kíséri.
Az adás elérhető a Lahmacun rádió archívumában, a Spotify-on, a Google Podcasten és az Anchoron.