Két személy bíróságon támadta meg a debreceni Helyi Választási Bizottság döntését, miszerint nem engedte át az akkumulátorgyár létesítésére vonatkozó népszavazási kezdeményezést. A Lehet Más a Politika úgyszintén bíróságra megy, miután a Nemzeti Választási Bizottság elkaszálta a párt hasonló tartalmú, ámde országos népszavazási kezdeményezését.

A bírósági döntések már csak azért is érdekesek lehetnek, mert a debreceni HVB – mind emlékezetes – a korábban egyszer átengedett helyi népszavazási kérdéssel szinte azonos tartalmút utasított el, de az NVB is hasonlóan járt el.

Noha Magyar Hang nem tudta meg a Debreceni Törvényszéktől, hogy kik támadták meg a HVB döntését, több potenciális személyt is találtak.

A momentumos önkormányzati képviselő Mándi László januárban nyújtott be helyi népszavazási kezdeményezést, melynek érdekessége hogy annak ellenére utasították el, hogy szinte szóról szóra ugyanaz volt a kérdés, mint amit az LMP kezdeményezésére korábban befogadtak. Annyi különbséggel, hogy az LMP – valószínűleg tévedésből – óránként 450 köbméter vízfelhasználást jelölt meg népszavazási kérdésében, míg a Momentum ezt korrigálta 130 köbméteres értékre. Erre azért volt szükség, mert a komplexum három gyáregységből állna, melyek fogyasztására egyenként vonatkozna a kérdés.

A Momentum népszavazási kérdése így a következőképp hangzott volna: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?”

Szintén népszavazást kezdeményezett a Mi Hazánk volt országgyűlési képviselő-jelöltje, Salánkiné Kuti Zsuzsanna. A HVB közleményéből kiderül, hogy ő is megtámadta a döntést.

A Mi Hazánk arról szavaztatta volna a debrecenieket, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesülhessen vagy üzemelhessen Debrecen közigazgatási területén belül, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása meghaladja az évi 100 ezer tonna, vagy az ivóvízigénye eléri a napi 10 ezer köbméter értéket?”

Egy pártokhoz nem köthető magánszemély pedig azt a kérdést tenné fel, hogy „Egyetért-e ön azzal, hogy le kell állítani, meg kell tiltani a Debrecen közigazgatási területén belül értékes termőföldjeinken elkezdett, és a már megkötött szándéknyilatkozattal rendelkező súlyosan környezetszennyező, veszélyes anyagokat felhasználó és vizeinket jelentős mértékben megterhelő, jelentős részben külföldi munkaerővel működő akkumulátorgyárak létesítését?”

A Momentum továbbá közigazgatási perben támadja meg a debreceni akkumulátorgyár létesítését: a már említett Mándi jelentette be Facebook-oldalán, hogy megtámadják a gyár környezethasználati engedélyét, mert véleményük szerint a kormányhivatal egyértelműen jogellenesen adta ki azt.

Ezt arra alapozzák, hogy

• a környezethasználati engedély kiadása során nem megfelelően vizsgálták a beruházás Nemzeti Környezetvédelmi Programmal való összhangját;
• nem került bevonásra a nyilvánosság az eljárás valamennyi szakaszában;
• nem megfelelően értékelték a tervezett gyár okozta környezeti terhelést, így többek között egy, az embriókra és felnőttekre is veszélyes vegyület talajban történő felszívódásának kockázatát, valamint a szennyvízbe kerülés jelentette veszélyeket. Nem vizsgálták a vegyszer semlegesítésének lehetőségeit sem;
• nem vizsgálták a szén-dioxid-kibocsátás okozta környezeti terhelést.

Itt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a debreceni akkumulátorgyár kiemelt beruházás, vagyis gyakorlatilag olyan szabályt hagynak figyelmen kívül a megvalósítása során, amit nem szégyellnek.

A Lehet Más a Politika pedig az NVB döntését támadja meg.

Mint kedden beszámoltunk róla, az NVB elutasította az akkumulátorgyárakról szóló országos népszavazási kezdeményezést, miszerint:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy akkumulátor gyártására szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?”

Sasvári Róbert elnök azért kérte, hogy utasítsák el a kezdeményezést, mert szerinte az szembe megy az Alaptörvénnyel azzal, hogy megváltoztatná az elrendelendő népszavazási kérdések körét. Hozzátette: az önkormányzati törvény a helyi népszavazásra jelenleg is lehetőséget ad a kérdésben.

Ezután – mint Ungár Péter társelnök bejelentette – egyrészt újabb kérdéseket fognak kitalálni és megfuttatni az NVB-ben, másrészt jogi útra terelik az országos népszavazás ügyét. Ennek részleteiről Schmuck Erzsébet társelnök számolt be az ATV Egyenes beszéd című műsorában:

„A Nemzeti Választási Bizottság elutasította az LMP országos népszavazási kérdését, amely megakadályozná, hogy hazánk akkugyarmattá váljon. Egyértelműen látszott, hogy a kormány által delegált tagok nem tudtak jogi érveket mondani a népszavazási kérdés hitelesítése ellen. Olyan dolgokat mondtak, ami minden vitán megbukott. Nem adjuk fel, fellebbezünk a döntés ellen” – írja a párt Facebook bejegyzésében.

Mint pénteken beszámoltunk róla, Győrben szintén elutasítottak egy helyi népszavazási kezdeményezést. Az MSZP-s Pollreisz Balázs képviselő szavaztatta volna meg a következő kérdéseket:

• Akarja-e Ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy Győr Megyei Jogú Város önkormányzata ne kezdeményezzen kisajátítási eljárást a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított Győri Ipari Park bővítése céljából?

A választási bizottság azonban nem találta egyértelműnek a „létesüljön” kifejezést, emellett hely- és időbeli meghatározás is hiányzik szerintük a kérdésből, a „Győrben” szerintük pongyola megfogalmazás, időbeli korlát pedig nincs benne.

A második kérdést már kevésbé találták problémásnak, itt gond az volt, hogy kormányrendelet határozott, és az ügy kiemelt, magasabb rendű jogszabályról pedig nem határozhat a közgyűlés, mivel a beruházásért összességében a főispánon keresztül a kormány felel.

Hétfőn pedig civilek és az LMP tartott tüntetést a Győrbe tervezett akkumulátorgyár ellen. Ez utóbbi érdekessége, hogy noha a győri ipari park bővítése során meghatároztak olyan területet, ami besorolása szerint alkalmas akkumulátorgyár létesítésére, egyelőre nem tudni konkrét beruházásról. A pletykák és politikusok elejtett megjegyzései alapján, valamint az iparági trendeket figyelembe véve civilek a Volkswagen csoport valamely tagja vagy leányvállalata érdekét gyanítják a terület átminősítése mögött.