A Momentum, a Mi Hazánk Mozgalom, és egy magánszemély az akkumulátorgyárat érintő népszavazási kezdeményezését is elutasította a debreceni választási bizottság – számolt be róla a Debreciner.

A népszavazási kérdések így hangzottak:

• Momentum: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?”
• Mi Hazánk: „Egyetért-e Ön azzal, hogy olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesülhessen vagy üzemelhessen Debrecen közigazgatási területén belül, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása meghaladja az évi 100 ezer tonna, vagy az ivóvízigénye eléri a napi 10 ezer köbméter értéket?”
• „Egyetért-e ön azzal, hogy le kell állítani, meg kell tiltani a Debrecen közigazgatási területén belül értékes termőföldjeinken elkezdett, és a már megkötött szándéknyilatkozattal rendelkező súlyosan környezetszennyező, veszélyes anyagokat felhasználó és vizeinket jelentős mértékben megterhelő, jelentős részben külföldi munkaerővel működő akkumulátorgyárak létesítését?” (ezt a kérdést nyújtotta be a pártokhoz nem köthető magánszemély – a szerk.)

A Momentum által benyújtott népszavazási kérdés elutasítása azért érdekes, mert az LMP-nek korábban egy szinte teljesen ugyanígy szövegezett, de 130 köbméter helyett valószínűleg tévedésből 450 köbmétert feltüntető beadványát tavaly decemberben már hitelesítette a választási bizottság, a párt azonban végül nem vette fel az aláírásgyűjtő íveket.

A zöld párt most országos népszavazást kiírását próbálja elérni, hogy egy településen se lehessen akkumulátorgyárat építeni a helyiek megkérdezése nélkül.

Az LMP azzal magyarázta a helyi referendumból való „kitáncolást”, hogy még zajlott a kérdések jóváhagyása, amikor világossá vált számukra, hogy a gyárat nem egy, hanem három ütemben építik majd meg. Ennek azért van jelentősége a beadott kérdések szempontjából, mert azok a teljes gyárkomplexum által felhasználható vízmennyiségre vonatkoztak – 450 köbméter víz óránként –, a háromosztatúság miatt azonban a gyáregységenként óránkénti átlagos 130 köbméteres vízigény jócskán „radar alatt” maradt volna, ha az eredeti formában kerül népszavazásra az LMP kérdése.

Nem véletlen, hogy a Momentum által idén januárban beadott kérdések már erre vízmennyiségre, azaz a 130 köbméterre lettek kalibrálva: Jármi Péter, az LMP Hajdú-Bihar megyei elnöke a Mércének korábban elmondta, a kérdések beadása előtt egyeztettek a másik párt képviselőivel a „korrigált” helyi kezdeményezésről.

A Momentum a helyi választási bizottság döntésére közleményben úgy reagált:

„Sajnos nem lepődtünk meg, a Helyi Választási Bizottság a titkolózó fideszes vezetés és a vízmérgező akkumulátorgyárat építő CATL oldalára állt a debreceniekkel szemben. Miután rájöttek, hogy a Momentum meg fogja csinálni az aláírásgyűjtést és népszavazást kell tartani a vízzabáló gyárról, elutasították ugyanazt a kérdést, amit korábban már átengedtek egyszer.”

A párt a döntés ellen fellebbezni fog, mert szerintük ezzel „a kormány, az állam és a városvezetés semmibe veszi a debrecenieket. Nekik nem fontos az emberek egészsége”.

Korábban arról is beszámoltunk, hogy a Párbeszéd az Alkotmánybírósághoz fordul az akkumulátorgyárak építését megengedő szabályozás miatt. A párt szerint a kiemelt beruházási törvény, és a csütörtökön társadalmi egyeztetésre bocsátott területrendezési rendeletcsomag is kivételeket biztosít az akkumulátorgyáraknak, ami a párt szerint sérti az Alkotmánybíróság által rögzített egészséges környezethez való jogot, és „a jövő nemzedékeinek az érdekeit”, ezért az Ab-hez fordulnak.

A debreceni akkumulátorgyár építését tavaly augusztusban jelentették be, a beruházó a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL). Magyar Levente külügyi államtitkár „az ország történetének eddigi legnagyobb beruházásának” nevezte a kínai befektetést.

A kormány először a projekt 88 milliárd forintos támogatásáról döntött, amit később 25 milliárddal megemelt, így összesen legalább 111 milliárd forinttal támogatja a debreceni akkumulátorgyár infrastruktúrájának kiépítését.

Amint arról beszámoltunk, február elején tüntettek a városba tervezett, eddigi legnagyobb akkumulátorgyár ellen a debreceniek. Korábban pedig hazaárulózták már a hajdú-bihari főispánt, népszavazásokat követeltek. A tiltakozó akciók során rendre elhangzik, hogy egy ilyen gyár telepítése az ott lakók számára környezeti katasztrófával ér fel (és a beruházásközeli Mikepércs lakóit ez kiemelten érintené), főképp, ha az a gyár a napjainkban kincsnek számító termőföldekre épül.