Demonstrációt tartottak a helyi civilek és az LMP Győrben, ahol a 400 hektáros ipari park bővítését tervezi az önkormányzat, minden bizonnyal akkumlátorgyár építésnek megágyazva ezzel. A Szentiván városrész mellett tervezett bővítés területét ráadásul úgynevezett „Gipz”, azaz „különlegesen zavaró hatású” kategóriába sorolják be a vonatkozó kormányrendelet szerint. Ilyen besorolás – ahogyan az például Győr építési szabályzatában is szerepel – a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges technológiai építmény és a működéséhez szükséges infrastruktúra elhelyezésére szolgál.
Pintér Bence, az est házigazdája elmondta, nem mint újságíró, hanem mint győri családapa áll a színpadon. Kifejtette a kormány és az önkormányzat titkolózásával kapcsolatban, hogy ilyesmire akkor van szükség, ha van mit titkolni. Dézsi Csaba András nyitott városházát ígért, de nem válaszol a kérdésekre, hanem elfut előlük most sincs ott.
Győrszentiván fideszes önkormányzati képviselője sem kap legalapvetőbb kérdésekre válaszokat. Nem árulják el neki, hogy mi fog épüólni családi házak szomszédságában a szántó. Milyen veszélyes gyárak lesznek alig pár percre iskoláktól, óvodáktól?
Pintér elmondta, hogy mióta a helyi iparkamara vezetője kimondta, hogy akkumulátorgyárat terveznek a területre, azóta egyetlen egyenes választ sem kaptak a tiltakozó helyiek. Nem tudnak tiszta szívvel kiállni, nem mernek válaszolni újságíróknak, nem válaszolnak akkor sem, amikor a levegő tisztaságával kapcsolatos kérdéseket tesznek fel. Az is csak a véletlenen múlt, hogy kiderült, terveznek oda valamit.
A betelepülésre pályázó beruházások – vagy az, hogy vannak-e már egyáltalán ilyenek – nem ismertek, a direkt ennek kiderítése céljából szervezett győrszentiváni lakossági fórumon sem derült ki. Annyit lehet tudni, hogy Pintér-Péntek Imre, az Ipari Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke egy korábbi interjúban emlegetett egy, a Volkswagen által Győr környékére tervezett, leendő akkumulátorgyárat.
Az ügyben beadott helyi népszavazási kérdést pénteken utasította el a helzi választási bizottság, többek között arra hivatkozva, hogy nem tartja egyértelműnek a „létesít” szót.
Dr. Schmuck Erzsébet, a tüntetést szervező LMP társelnöke szerint ha kedden elkaszálják pártja országos népszavazási kérdését, akkor egyetlen település lakói sem lehetnek biztonságban. Ez arról szól, hogy csak akkor lehessen akkumulátorgyárat építeni, ha ahhoz a lakosság hozzájárul.
„Senki ne csinálhasson Magyarországból akkumulátor-gyarmatot.”
A politikus elmondta, egy nemrég megjelent közvélemény-kutatás szerint az emberek többsége elutasítja a az új akkumulátorgyárak építését. A győri választási iroda mégis a napokban utasította el az ezzel kapcsolatos helyi népszavazási kérdést. A nemzeti akkumulátorgyár stratégiát, ami 2030-ra meg akarja tízszerezni a mostani kapacitást úgy fogadta el a kormány, hogy meg sem kérdezték az embereket – emelte ki Schmuck.
„A kormány gázerőműveket akar építeni, hogy ki tudják elégíteni az akkumulátorgyárak energia igényét. Ez józan, ép ésszel felfoghatatlan. Ezek itthon fogják a szén-dioxidot a levegőbe nyomni, miközben a környezeti hasznuk, a tiszta levegő külföldön jelenik meg”
– emelte ki az LMP társelnöke, aki szerint vizek elpocsékolása is felfoghatatlan akkor, amikor a mezőgazdaságnak vízre van szüksége. Amikor a súlyosbodó aszályos időszakban az élelemtermelés is veszélybe kerül és gazdák közül sokan tönkrementek a tavalyi aszályban amikor a búza és a kukorica termés elpusztulása után.
Kun Zoltán, élővilág-és tájvédelmi szakértő, a SZISZE (Szívügyünk Szentiván) szakértője elmondta, ez az utolsó összefüggő szántóföld Szentiván határában, ahova különösen nagy zajjal és bűzzel járó ipari tevékenységet akarnak telepíteni. Mivel a természet nemzeti örökség, így alkotmányos kötelesség harcolni, hogy ne legyenek „Gyárszentiván”.
A terv ráadásul nem fér össze Győr 2021-ben elfogadott klímastratégiájával sem, amiben szerepel, hogy a zöld felületet védeni kell. Szerinte hiába mondják, hogy Győr a vizek városa, a vízkészlet nem kimeríthetetlen, az elmúlt harminc év klímamodelljei is arra mutatnak rá, hogy
Magyarország különösen ki van téve a sivatagosodásnak
Dr. Balog-Farkas Renáta, ügyvéd, a SZÖSZ (Szentiváni Öko Szeglet) tagja és a SZISZE szervezője szerint hiába tiltakoznak több, mint 6 hónapja, ezt a polgármesteri hivatalban nem vették tudomásul, ahogy petíciójukon szereplő több mint 5585 db aláírást sem. Felolvasta a bővítési engedélyt megszavazó képviselők névsorát, majd feltette a kérdést:
„Milyen emberek ülnek a győri közgyűlésben, annak bizottságaiban?”
Dr. Balog-Farkas elmondta, még mindig nem cáfolták meg, hogy akkumulátorgyárat terveznek a város legnagyobb kerületének határába. Addig is minden eszközt meg fognak ragadni az igazukért, akár az EU-ig is elmennek jogorvoslatért, ha pedig mégis megépülne a gyár, akkor minden kárukért perbe mennek.
”A tiltakozás következményeként megbélyegeztek minket, voltunk már párttagok, pénzelt bajkeverők, Gyurcsány levélíró. De ez minket nem tántorít el, nem vehetünk róla tudomást, mert egy cél lebeg a szemünk előtt, a lakókörnyezet megóvása az ipari park teljes városrészt körülzáró bővítésétől.”
Szabó Andrea, a SZÖSZ elnöke, a SZISZE szervezője Radnóti Miklós „Nem tudhatom…” című verse után arról beszélt, hogy neki még a dédnagyanyja is győri volt, ő ebben a burokban nőtt fel. Korábban csak matematika órán számolta a hektárt, de 8 hónapja ez a világa közepe, 400 hektár emberekbe vetett bizalom:
„Az elmúlt hónapokban mindig jött útmutató, hogy kit kell gyűlölni: Katások, Diákok, Tanárok, Orvosi Kamara, Dollárbaloldal. Amikor a győri civilek kerültek erre a sorsra, akkor történt valami szokatlan. Egyszerre felálltak és összekapaszkodva azt mondták, eddig és ne tovább. A mi hangunk lett a termőföld és a víz hangja, a józanság és az ésszerűség hangja.”
Kiemelte, valódi fejlődést akarnak Győr városában: egyensúlyt, ember és természet közti harmóniát, amibe nem fér bele az utolsó győri „sok aranykoronás” földek átminősítése veszélyes területté.
„A mi szemünkben a fejlődő Győr érdekképviseletet is jelent. A győri képviselők feladata nem a vállalkozások, hanem a győri polgárok képviselete.
Ahol a polgármester nem rejti salátákba a kisajátítási határozatokat, amikor tudja, hogy a helyrajzi számok mögött életek vannak.”
Az akkumulátorgyárak kérdéseiről a parlamenti vitanap után Czirfusz Mártonnal, a Periféria központ munkatársával és Helyzet Műhely tagjával beszélgettünk, aki a közelmúltban jelentetett meg egy tanulmányt a témában, valamint a Mérce két újságírójával. Bogatin Bencével, aki az elmúlt hetekben többször is járt Debrecenben akkumulátorgyár-ellenes tüntetéseken, és Csengel Karinával, aki a kormány és az ellenzék által egyaránt példaként hivatkozott gödi Samsung-gyár ügyét a magyar sajtóban egyedülálló módon évek óta figyelemmel kíséri.
Tetlák Örs Érd LMP-s alpolgármestere, szerint az ilyen tervek mögött kivétel nélkül a gátlástalan profitérdek áll, a helyeik mindennapi életének felborítása árán. Elmondta, a napokban támadták meg a debreceni akkumulátorgyár környezeti használatának engedélyét, mert könnyített eljárással ágyazna meg annak a kormány.
„Miféle kormány az,a mi a helyiekkel szemben a multiknak kedvez?!”
Jóhír, vagy sem, nincsenek egyedül ebben az ügyben: Iváncsa, Sóskút, Göd, Debrecen, Mikepércs, Sződliget lakói is harcolnak – mondta el Tetlák, hozztéve a pozitív példákat is:
„Ahol a közösség összefog és harcol az érdekeiért, céljaiért, ott a hatalom és a tőke meghátrálhat. Megmenekült az tatai öreg-tó, nem lesz bánya Pilismaróton, vagy Madocsán és állnak még a fák az újbudai Hamzsabégi sétányon is.”
Neubauer Tamás, győrszentiváni pedagógus szerint a színpadról lehetett aznap a legtöbb gerinces, derék győri polgárt látni.
„175 évvel ezelőtt a márciusi ifjak a szavakat idézték, hogy legyen béke szabadság és egyetértés, senki sem gondolta, hogy ismét ezek kerülnek veszélybe: a béke a világban, a szabadság a hazában, az egyetértés a különböző csoportok között.”
Neubauer elmondta, húsz éve győrszentiváni lakos, nem ide született, de mégis otthona a település ami befogadta, és ami most segítséget kér. Szerinte nem szabad azt hinni, hogy ennek a beruházásnak Győr a győztese lesz.
A város már most is belefullad a gépjárművek zajába és mocskába. Ugyanilyen probléma a lakhatás is: sokan élnek a szervezett lakáskiadásból, új házak épülnek, egyre kevesebb a zöldfelület, egyre elviselhetetlenebb a klíma és a levegő. „Mi haszna származik ebből Győrnek?”
„Az ipari park eddigi bővítésének Győrszentiván nem lett nyertese. Fogy a zöld, már megjelentek a városban a rókák a szarvasok, mert a természetes életterük lecsökken.”
-mondta el a pedagógus. Az el nem fogadott népszavazási kérdéshez, ami a helyi választási bizottság szerint nem volt egyértelmű, három egyértelmű üzenetet „csatolt”:
- Nem akarnak több ipari létesítményt a település környékén. Semmilyet.
- 10 ezer ember egészsége nem lehet tét és nem lehet pénz kérdése.
- Amelyik képviselő nem érti az emberek problémáját, vagy nem akarja megérteni, az távozzon a közéletből.
Keresztes László Lóránt az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke szerint egyetlen poglármester sem teheti meg, hogy kiszolgálja a politikai érdekeket és szembefordul saját városának polgáraival.
Szerinte ordas nagy hazugság, hogy a Magyarországra települő gyártók majd megfizetik a környezeti károkat, mert soha semmilyen pénzért nem áldozhatjuk fel a természeti kincseinket a földeket és a vizeinket.
„Ezeket a nagyapáinktól örököltük és a mi feladatunk azt megőrizni. De mit is csinálnak ezek a cégek? Ide hozzák a szennyezést, felhasználják a vizeket, lebetonozzák a földeket. A szennyezést itt hagyják, a profitot elviszik”.
Most egy nemzeti küzdelem részei országszerte a fenti városok lakói – tette hozzá Keresztes, kiemelve, a gyermekeinktől veszik el ezeket a kincseket és minden itt élő embert elárulnak, amikor nem vonják be őket a döntésbe, amikor diktátumokkal szembemennek a polgárok akaratával.
A beszédek a Szívügyünk Szentiván Facebook-oldalán visszanézhetőek:
Ahogy arról beszámoltunk, a jelenlegi ipari park kapacitásának Magyar Levente érvelésében is megjelenő végessége már korábban is elhangzott a beruházás melletti érvek között, és előkerült a lakossági fórumon is, amelyet helyi civilek szerveztek azért, hogy többet tudjanak meg a beruházásról. (Az eseményről készült helyszíni beszámolónk ide kattintva olvasható.) A rendezvényen előadást tartó helyi civil, klímakutató Kun Zoltán ismertetett egy saját maga által végzett számítást, amely szerint
a jelenlegi, 210 hektáros ipari park 30 év alatt telt be, a bővítéssel hozzácsapott 350 hektár így szerinte bő 50 évre lenne elegendő.
Tehát két generációt is kiszolgálna az új terület, ha a park telítődésének eddigi tempójával számolunk. Ez persze nem igaz akkor, ha már ismert a betelepülő kiléte – tette hozzá.
Debrecenben nemrég a Momentum, a Mi Hazánk Mozgalom, és egy magánszemély az akkumulátorgyárat érintő népszavazási kezdeményezését is elutasította a helyi választási bizottság.
