Már 2020-ban sem volt egyszerű élete a postai dolgozóknak. Három éve is a négy postás szakszervezet összefogásával és utcai demonstrációval tudták csak kikényszeríteni a 8 százalékos béremelést, ami éppen nyolccal volt több, mint a munkáltató eredeti ajánlata. De ezzel az engedménnyel sem lehetett minden dolgozó elégedett – sokuk szerint a szakszervezeti eredmény eltörpült amellett, hogy számos alkalmazott többéves munkaviszony ellenére is csak garantált bérminimum körüli összeget keres, és hogy a bérekkel együtt növelték a munkaterheket is, miközben csökkentették a bérpótlékokat.

A válság alatt ismét kiéleződött a helyzet. Tavaly novemberben 366 postahelyet zártak be a dolgozók és önkormányzatok figyelmeztetése nélkül, most kedden pedig 1200 dolgozó elbocsátását jelentette be a posta, amelynek híréről a Kézbesítők Szakszervezetének elnöke, Tusz Ferenc először nem a munkáltatótól, hanem a Mércétől értesült. A maradó dolgozóknak eközben azzal kell szembesülniük, hogy az infláció miatt rohamosan csökken bérük reálértéke, amit a posta és a szakszervezetek közti bérmegállapodás szinte egyáltalán nem kompenzál.

A szakszervezeti egység megbomlása

Három éve a Postás Szakszervezet, a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége és a Kézbesítők Szakszervezete egységes fellépésének köszönhetően emelkedtek az alapbérek.

Bár ezt az együttműködést sikerként könyvelték el a szakszervezetek, több jel is arra utal, hogy a szakszervezeti csoportosulás nem merített ki minden lehetőséget, nem ment el a falig.

Akkoriban több dolgozó is arról panaszkodott lapunknak, hogy nem értesült a magasabb bérért meghirdetett szakszervezeti demonstrációról, amin ennek ellenére is körülbelül hétszáz dolgozó vett részt, és az is tény, hogy a sztrájkkészültség sem fajult végül sztrájkig.

Azóta a jogszerű sztrájkra való lehetőség jelentősen lecsökkent. Mivel a következő évben, 2021-ben hároméves bérmegállapodást kötöttek a szakszervezetek, ami a kollektív szerződésnek is része, 2023-ig meghiúsultak a magasabb bérért folytatott jogszerű sztrájkok, kollektív szerződés ellenében ugyanis nem lehet jogszerűen sztrájkolni. Más, az alapbérnél kisebb horderejű ügyek mentén lehetne ugyan jogszerű sztrájkot szervezni, de ennek is megvannak a kockázatai – minden ilyen akciót egy munkáltatói per szokott követni, ahol a bíróság utólagosan dönt a sztrájk jogszerűségéről, ami a homályos megfogalmazású sztrájktörvény miatt sosem állhat biztos lábakon.

A bérek három évre való bebetonozását – egy már akkor is bizonytalan, infláció terhelte időszakban – a négyből kettő szakszervezet, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége és a Kézbesítők Szakszervezete nem írta alá. Erre hivatkozva őket a munkáltató azóta be se vonja az egyeztetésekbe.

A március 4-re tervezett tüntetést is az előbb említett két szakszervezet szervezi.

Ki a felelős?

De nem csak vállalati szinten pecsételődött meg a postai dolgozók sorsa már 2021-ben. 2021 júliusában a kormány és három szakszervezeti konföderáció, a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) ünnepélyes keretek között jelentették be, hogy az elkövetkezendő három évben összesen 15 százalékkal fognak nőni a bérek a legnagyobb közszolgáltató vállalatoknál, így a MÁV-Volán csoportnál, a Nemzeti Vízműveknél és a Magyar Postánál is.

Ez a Magyar Posta esetében azt jelentette, hogy 2021-ben 4 százalékos, 2022-ben 9 százalékos, 2023-ban pedig 2 százalékos bérfejlesztést ígértek. A megállapodás idején az előző évihez képest 4,9 százalékos volt az infláció, tehát a postai dolgozók bérmegállapodása már akkor sem volt inflációkövető.

Ennek ellenére akkor a felek elégedetten nyilatkoztak a megállapodásról. Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kifejezetten méltatta a „bérfejlesztést”:

„A nemzeti kormány az elmúlt 10 évben megőrizte a munkabékét, fejlesztette a béreket, a pandémia időszaka alatt pedig a magyar állam jó gazdának és jó munkáltatónak bizonyult. […] A mostani többéves és kiszámítható bérfejlesztés elismeri az elmúlt időszakban hozott áldozatokat és a növekedésnek induló gazdaság teljesítménye alapján a kormány lehetővé teszi a hosszabb távú tervezést az állami szektor munkavállalói számára.”

Fónagy János miniszterhelyettes is nagyvonalúan fogalmazott:

„A bérfejlesztésről aláírt mai megállapodás újabb bizonyítéka annak, hogy az állami cégeknél megbecsülik a dolgozókat, az emberek számíthatnak az államra mint felelős foglalkoztatóra.”

Az akkori MASZSZ elnök, Kordás László nyilatkozata pedig arra utal, hogy a többéves megkötést kifejezetten a szakszervezeti vezetők kérték:

„A szakszervezetek örülnek annak, hogy a kormány döntött a béremelésről, amely megállapodásra – a szakszervezetek javaslatára többéves időszakra – egy elhúzódó tárgyalássorozat lezárásaként került sor.”

A megkötés viszont nem végleges a munkáltatóra nézve, ajánlhat magasabb bért is. A Magyar Posta végleges ajánlata az idei évre 2 helyett 3 százalék, amely még mindig jócskán elmarad attól, hogy kompenzálja az inflációt, amely 2023 januárjában a 25 százalékot is elérte.

Megjegyzendő, hogy az Európai Bizottság irányelve miatt legfeljebb ötmilliárd forinttal támogathatja a magyar állam a posta bérrendezését, és ezt is csak akkor teheti meg, ha egyébként veszélybe kerülne a postai szolgáltatás. Ezt a részletet leszámítva piaci alapon kell működnie a postáknak az Európai Unióban.

Többek közt az ilyen versenyalapú működésnek következménye az is, hogy olyan feladatokra kényszerítik a postai dolgozókat Magyarországon, mint a sorsjegy vagy állampapír kötelező értékesítése a postafiókban, vagy ahogy azt a dolgozók nevezik, „tukmálása”.

Azonban Brüsszel ide vagy oda, az sem elhanyagolható szempont, hogy a posta vezérigazgatója 2022-ben bruttó 5 millió forintot keresett, és a többi postai vezető bruttó bére is milliós nagyságrendű volt, ami mellé százezres nagyságrendű juttatások jártak. A három éves bérmegállapodásban szintén érintett Volánbusznál bruttó 1,8 millió forintot vitt haza havonta az ügyvezető, míg a MÁV-csoportnál havonta bruttó 3 millió forintot kapott a vezérigazgató, amit 20 százalékos prémium is kiegészíthetett, üzleti tervtől és egyéni teljesítménytől függően.

Nekik idén sincs szükségük inflációkövető bérre.