Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Fejetlenül, hatalmas többletmunka árán zártak be a sokszor nagyon forgalmas postahelyek

Mintegy százan gyűltek össze szerdán este Pápán a postahivatalok bezárása ellen tiltakozva –adta hírül az InfoPápa híroldal.

Az internetes oldal szerint a tiltakozás a héten bezárt Vajda Péter lakótelepi postahivatal előtt zajlott le. A tüntetés résztvevői kérdőívet töltöttek ki, amellyel nyomatékosíthatták a követelésüket, hogy

nyissanak újra a bezárt postahelyek.

A Veszprém megyei városban három fiókot érint az „ideiglenes bezárás”, a vajdait, a Béke térit és a tapolcafőit. Korábban a pápai önkormányzat – több más önkormányzattal együtt – tárgyalt volna a Magyar Postával arról, hogy a költségek egy részét átvállalja, ám az egyeztetés sikertelennek bizonyult.

A Magyar Posta akkori megbízott igazgatója, Simon Csilla október 28-án jelentette be, hogy november 12-től 366 postahelyen fog ideiglenesen szünetelni a szolgáltatás, mivel a rendkívüli takarékossági intézkedések az állami vállalatot is érintik. A megbízott igazgató azt is közölte, hogy nem ezzel a lépéssel összefüggésben, hanem más okból kifolyólag csoportos létszámleépítésbe kezd az állami vállalat. Az „ideiglenes bezárás” lejárati idejéről nem beszélt.

Simon Csillát mindössze két héttel később Balczó Barnabás váltotta a posta élén. A Népszava a kinevezése napján arról írt, hogy Balczó a szintén állami tulajdonban lévő MFB Invest Zrt. vezérigazgatója volt, korábban pedig Lázár János miniszterelnökségi kabinetfőnökeként működött.

A Magyar Posta a kisebb postahelyek bezárásáról sok esetben elmulasztotta értesíteni a dolgozókat és az önkormányzatokat. Ahogyan a Mérce megírta, egyes helyeken a postai dolgozók hamarabb tudták meg a médiából, hogy elvesztik az addigi munkahelyüket, minthogy felettesük hivatalosan tájékoztatta volna őket. Sőt, több önkormányzatnak is elfelejtettek szólni a változásról. Zalaegerszeg polgármestere például a sajtóból értesült arról, hogy hat posta zár be a városban.

A gyors és átláthatónak aligha nevezhető döntés miatt országszerte megmozdulásokat szerveztek a helyiek. S nemcsak az ellenzéki vagy független, hanem több fideszes városvezető is felháborodott a döntésen: majd mindenhol kezdeményezték annak teljes vagy részleges felülbírálását.

Így történt ez Salgótarjánban, Komlón és Hódmezővásárhelyen is. Utóbbi településen nemcsak az önkormányzat kérte, hogy ne zárjanak be a posták, de a helyiek is felajánlották, hogy gyűjtést szerveznek a postahelyek rezsiköltségének rendezése érdekében.

A vidéki és fővárosi önkormányzatok is bejelentették, hogy elengednék a hivatalok bérleti díját, illetve részben vagy egészben fedeznék annak rezsiköltségeit is, ha hamarabb újra nyithatnak. Annak ellenére döntöttek így, hogy ez kétségkívül plusz terheket róna az egyébként is kivéreztetett önkormányzatokra a kiesett bevétel és a hirtelen jelentkező többletköltségek miatt.

A Magyar Posta azonban tudtunkkal sehol sem fogadta el az önkormányzatok felajánlását.

Ahogyan vidéki postahelyek dolgozóitól értesültünk, a postahelyek bezárása kapkodva történt. Egyes helyeken a múlt pénteken az éjszakába nyúlóan dolgoztatták a bezárandó posták dolgozóit. Arról, hogy a pluszmunkát a posta megtérítené, nem kaptunk információkat.

További nehézségeket okoz, hogy a bezárt – gyakorta igen nagy forgalmat bonyolító, a külvárosok és kisebb települések szociális életének középpontját képező – postahelyek dolgozóit nem minden esetben várták tárt karokkal a számukra kijelölt új munkahelyeiken. A Mérce értesülése szerint az átirányított dolgozókat már csak azért is hidegen fogadják, mert a megmaradt posták dolgozói aggódnak a munkahelyeikért.

A Postás Szakszervezet (PSZ) szerint a bezárások március 24-ig tarthatnak, ha a munka törvénykönyvét vesszük alapul, aszerint ugyanis a dolgozók kirendelésének maximális ideje 60 munkanap. Lehet azonban aggódni, hogy a bő négy hónap letelte után is zárva maradnak az alacsony forgalmúnak titulált hivatalok. Tóth Zsuzsanna, a PSZ elnöke azt mondta a lapunknak, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter nyilatkozatai miatt jogos az erre vonatkozó félelem, hiszen egyelőre nem látni, hogy a „racionalizálási, átstrukturálási folyamatot” milyen végeredménnyel képzeli el a kormány.

November 2-án Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt a posták bezárásával kapcsolatban. Az MTI beszámolója szerint a parlamentben azt mondta, „a postát csak akkor tudják életben tartani és szolgáltatás színvonalát megőrizni, ha átalakítják a belső szerkezetét, mert a kormány el van tiltva attól, hogy pénzt tegyen a postába”. Elmondta, a Magyar Posta egy veszteséges vállalat, és az uniós szabályok kizárják, hogy egy veszteséges cégnek támogatást adjon a magyar állam.

Az elérhető adatok ezzel szemben arra utalnak, hogy 2020-ban a csökkenő üzleti eredmény és veszteséges működés mellett is (200 milliárd forintos) nyereséggel zárta az évet a Magyar Posta. Ez annak volt köszönhető, hogy a posta állami támogatásokra és egyéb bevételekre tett szert.

A Mérce már november 3-án levélben fordult a Magyar Postához, de mindez idáig nem kaptunk az állami intézménytől választ a kérdéseinkre. Szintén kerestük Hódmezővásárhely önkormányzatát, a postabezárásokkal kapcsolatosan pedig Lázár János országgyűlési képviselőt és minisztert is megpróbáltuk megszólítani. Eddig ők sem válaszoltak a kérdéseinkre.