Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Bezárt 366 postahivatal, hányan fognak kinyitni?

„A kollégáknak kellő kreativitást kell majd mutatniuk, hogy az ügyfelek maradéktalanul igénybe tudják venni a szolgáltatásokat és ne érezzék az átállás miatti hátrányokat” – mondja Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet (PSZ) elnöke. Szerinte „több mint hirtelen” volt a Magyar Posta döntése, amivel 366 hivatalt ítéltek ideiglenes bezárásra.

A 25%-os megtakarítási rendeletre hivatkozva jelentette be Simon Csilla, a Magyar Posta megbízott vezérigazgatója október végén, hogy két hét múlva 740 munkavállaló már máshova kell, elinduljon reggel dolgozni.

Néhány vidéki kisvárosban egyáltalán nem lesz posta, a nagyobb településeken is jó, ha a fele nyitva marad a jelenleg működőknek.

Korábban arról számoltunk be, hogy volt, ahol a postai dolgozók hamarabb tudták meg, hogy a munkahelyük téli szünetre megy, minthogy felettesük hivatalosan tájékoztatta volna őket. Sőt, több önkormányzatnak is elfelejtettek szólni a változásról, Zalaegerszeg polgármestere például a sajtóból értesült arról, hogy hat posta kerül bezárásra a városban.

A gyors és átláthatónak aligha nevezhető döntés miatt országszerte megmozdulásokat szerveztek. S nem csak az ellenzéki vagy független, hanem több fideszes városvezető is felháborodott a döntésen: majd mindenhol kezdeményezték annak teljes vagy részleges felülbírálását. Abban reménykednek, hogy hamarosan újra kinyithatnak postákat, de az egyezkedéseknek egyelőre nincs eredménye. Tóth Zsuzsanna úgy látja, hogy a Magyar Posta magabiztos döntésének végrehajtásában, de

„a felajánlások és megoldási útkeresések adhatnak még jövőképet.”

Vidéki és fővárosi önkormányzatok is bejelentették, hogy elengednék a hivatalok bérleti díját, illetve részben vagy egészben fedeznék annak rezsiköltségeit is, ha hamarabb újra nyithatnak. Ez persze határozottan plusz terheket róna az egyébként is kivéreztetett önkormányzatokra a kiesett bevétel és a hirtelen jelentkező többletköltségek miatt. Hogy az erről szóló tárgyalások milyen eredményt hoznak majd, az sem most fog kiderül, a menedzsmentváltás ugyanis megakasztja a folyamatot.

Hétfőtől már új helyen kezdenek a bezárások miatt átirányított dolgozók, az áthelyezések úgy tűnik, rendben zajlanak: leginkább üres helyeket töltenek fel.

A Postás Szakszervezet egyelőre nem kapott segítségkérést vagy igényt bármiféle közbelépésre. Az ügyfelek viszont biztosan meg fogják érezni a változást: „a kezdeti időszakban türelemre lesz szükség” – mondja a PSZ elnöke, aki nehézségekre számít a megnövekedő forgalom miatt.

A bezárások március 24-ig tarthatnak, ha a munka törvénykönyvét vesszük alapul, aszerint ugyanis a dolgozók kirendelésének maximális ideje 60 munkanap. Lehet azonban aggódni, hogy a bő négy hónap letelte után is zárva maradnak az alacsony forgalmúnak titulált hivatalok. Tóth Zsuzsanna szerint Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter nyilatkozatai miatt jogos az erre vonatkozó félelem, hiszen egyelőre nem látni, hogy a „racionalizálási, átstrukturálási folyamatot” milyen végeredménnyel képzeli el a kormány.

Az elmúlt két hét történéseit látva talán jobban érthető, miért nem tudták elérni szeptemberben a válságkompenzációt a postai dolgozók. A bezárásokkal megspórolt pénzt valószínűleg nem ők fogják kapni, pedig várhatóan télen sokan kerülnek majd olyan helyzetbe, hogy nem tudják kifizetni a megnövekedett rezsiszámlákat, megvásárolni az infláció sújtotta élelmiszereket. A Postás Szakszervezet abban bízik, hogy az év végi bértárgyalásokon érdemi emelést tudnak kiharcolni. Attól sem riadnak vissza, hogy tiltakozó akciókat tartsanak ennek érdekében. Tóth Zsuzsanna bízik abban, hogy a munkáltató jól fog dönteni, mert

„neki is érdeke, hogy képzett és motivált emberekkel tudjon minőségi szolgáltatást nyújtani.”

Címlapkép: Fotó: MTI / Varga György