Végre megtudhatjuk, ha kevesebbet keresünk ugyanabban a munkakörben dolgozó kollégáinknál?
Megállapodás született az Európai Parlament és az uniós országok képviselőivel. Kérdés, hogyan ültetnék át ezt itthon a gyakorlatba.
Megállapodás született az Európai Parlament és az uniós országok képviselőivel. Kérdés, hogyan ültetnék át ezt itthon a gyakorlatba.
Nem csupán a centrumban, nem pusztán a „középosztály” és nem is csak a fiatal felnőttek körében pusztít a kiégés járványa.
12 órás sztrájkot hirdettek mára. Tízezrek tüntetnek.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) másodfokon is pert nyert a bíróságon a tanárok fizetetlen túlóráztatásának ügyében. Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár elismerte a pedagógusok ez irányú követelését.
A lakosság továbbra is tiltakozik az „ideiglenes bezárás”-ok ellen. Legutóbb Pápán, amely három postáját is elvesztette.
Alaptalan az az elképzelés, miszerint bérek nélkül az emberek nem dolgoznának. A bérmunka eltörlésével csak az a fajta munka tűnik el, amelyet minden munkás haszontalannak tart.
Az üzleti világot a nyereség reménye mozgatja. Joggal gondolhatnánk tehát, hogy a közgazdaság-tudomány megegyezésre jutott abban, hogy mi a profit. Nem így van.
A tőkés társadalomban a munka az oka minden szellemi degenerálódásnak, minden szervi elkorcsosulásnak.
Seidman könyvének nagy érdeme, hogy rávilágít azon „névtelen” munkások jelentőségére, akik nem voltak hajlandók ideologikus lózungok hatására önként erősíteni a termelés egy olyan rendszerét és egy olyan államot, amelyekben ők változatlanul bérmunkások maradnak.
A rendszerkritikus forradalmi és baloldali szavakról elsőre mindenki az osztály, a tőke, a kizsákmányolás, a proletariátus fogalmaira asszociál. Kiss Viktor könyve azonban az ellenkultúra, a hasadás, az autonomizmus fogalmait használja egy baloldali forradalmi projekt felvázolásához.