„A brit munkásosztály évtizedeken keresztül olyan volt, mint a szunnyadó óriás: meglehetős erő rejlett benne, de néhány megmozdulástól eltekintve tétlen maradt. Ennek most vége” – írja a Socialist Appeal magazin az Egyesült Királyságban kibontakozó sztrájkhullám társadalmi hatásairól.
A magazin megnyilatkozásának az az apropója, hogy az angliai vasutasok e heti tiltakozása és a postai dolgozók tüntetései után csütörtökön reggel nyolc órától a brit egészségügyi dolgozók is sztrájkolni kezdtek.
A Guardian szerint több tízezren vesznek részt 12 órás a munkabeszüntetésben, amely kiterjed Anglia mellett Walesre és Észak-Írországra is.
Az NHS (Országos Egészségügyi Szolgálat) nővérei 19 százalékos béremelést követelnek, amelyet azonban a konzervatív kormány nem hajlandó teljesíteni.
Az évtizedes neoliberális sokkhatás által a csőd szélére sodort NHS nemcsak azzal küzd, hogy a dolgozók túlhajszoltak és a megélhetésük elbizonytalanodott – már az alapellátás is veszélybe került, mert senki sem hajlandó a csekély bérért egyre több munkát végezni.
A Libération című francia újság a sztrájk kapcsán arról ír, hogy a megélhetési válság közepén lévő Egyesült Királyságban, ahol az infláció meghaladja a 10%-ot, az élelmiszerárak pedig az egekbe szöktek, az ápolók sokszor arra kényszerülnek, hogy kihagyják az étkezést, s képtelenek biztosítani a családjaik élelmezését. A BBC pedig arról számolt be, hogy a szakszervezeti vezetők szerint az ápolók egy része élelmiszerbankba jár, mert képtelen megvásárolni az élelmet.
Az ápolókat tömörítő Royan College of Nursing (RCN) szakszervezet fennállásának 106 esztendeje alatt ez lesz a második alkalom, hogy annak tagjai sztrájkba lépnek.
Ha a mostani munkabeszüntetés nem jár sikerrel, december 20-án újabb sztrájkot tartanak.
Az RCN eszmélésével összecseng a Socialist Appeal megállapítása is, miszerint az utóbbi időszakban jelentősen megnövekedett a sztrájkok száma. A lap a Nemzeti Statisztikai Hivatal összesítésére támaszkodva arról ír, hogy míg 2002 és 2022 közt havonta átlagosan 80-250 ezer munkanap telt sztrájkkal, idén augusztusban ez az érték 356 ezer napot tett ki – igaz azonban, hogy ez még mindig messze alulmarad az 1970-es évek számadataihoz viszonyítva.
Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a konzervatív kormányzat ezt nem így érzékeli, s mindent elkövet annak érdekében, hogy a sztrájkokat letörje.
Rishi Sunak miniszterelnök a múlt heti parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy az „észszerűtlen sztrájkokat” „keményebb törvényekkel” kell ellehetetleníteni. Ez vélhetőleg azt jelenti, hogy emelni fogják a kötelező szolgáltatások számát úgy a tűzoltók és az egészségügyi nővérek, mint a postások és a mentőszolgák esetében.
Ez gyakorlatilag azt eredményezné, hogy ezekben a kulcsfontosságú ágazatokban megfosztják a munkásokat a sztrájkhoz való alapvető joguktól.
