Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Végre megtudhatjuk, ha kevesebbet keresünk ugyanabban a munkakörben dolgozó kollégáinknál?

Ez a cikk több mint 1 éves.

Az Európai Parlament és az uniós országok tárgyalói megállapodtak, hogy nem lehetnek olyan szerződéses feltételek, amelyek korlátozzák a munkavállalókat abban, hogy nyilvánosságra hozzák a fizetésüket, vagy hogy információt kérjenek a különböző munkakörök bérviszonyairól – számolt be róla a Vasas Szakszervezeti Szövetség a Facebook-oldalán.

Ezzel csökkenteni szeretnék a nemi- és más alapú diszkriminációt a munkahelyeken. Mint a korábban az Európai Parlament oldalán megjelent közleményből kiderül, felmérések szerint az EU-ban a nők átlagosan 13%-kal kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik ugyanabban a munkakörben.

A megállapodás értelmében az uniós vállalatok kötelesek lesznek információkat szolgáltatni a fizetésekről, hogy feltárják az esetleges nemek közötti bérszakadékot. Ha ezek alapján a különbség meghaladja az 5 százalékot, a munkáltatónak egyeztetéseket kell folytatnia a probléma megoldása érdekében a dolgozói érdekképviseletekkel.

A megállapodás értelmében az álláshirdetések és az interjúk sem lehetnek  nemi alapon kirekesztőek. A tagállamoknak „hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat – például pénzbírságot –” kell bevezetniük annak érdekében, hogy betartsák a munkáltatók a szabályokat.

A tervezet a bértitkot is megtiltja, tehát a jövőben nem kötelezhetik a munkavállalókat arra, hogy titokban tartsák, mennyit keresnek, vagy hogy információt kérjenek ugyanarról vagy más munkavállalói kategóriák béréről. Továbbá a bizonyítás terhe a munkavállalóról a munkáltatóra helyeződik, tehát amikor egy munkavállaló bírósághoz fordul, mert érzése szerint nem alkalmazták az egyenlő bérezés elvét az esetében, a nemzeti jogszabályoknak a munkáltatót kell kötelezniük, hogy bizonyítsa, nem történt megkülönböztetés. Kérdés azonban, hogy ha az Európai Parlament és a Tanács is elfogadta a javaslatot, hogyan ültetik át azt a nemzeti törvényhozások, köztük a magyar Országgyűlés a munkajogi környezetbe.