Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az állam 2023-ban sem lesz rest kiforgatni mindannyiunk zsebét A idei költségvetéssel kapcsolatban Jámbor András képviselővel beszélgettünk

A kormány az utolsó pillanatban, az év vége előtt két nappal hozta nyilvánosságra a korábbiaktól eltérő módon, rendeleti úton módosított költségvetést. Felismerve a növekvő inflációt és kiadásokat, alaposan átírták a tervezetet, gyakorlatilag a korábbi, nyári tervekhez képest egy teljesen új költségvetést hoztak létre.

A Portfolio gyorselemzésére támaszkodva kérdeztük Jámbor András országgyűlési képviselőt, a Költségvetési Bizottság ellenzéki tagját a várható adókról, a 2023-ra tervezett állami költésekről és kiadásokról.

Habár Jámbor elvileg a költségvetéssel foglalkozó csoport tagja, elmondása szerint semmilyen módon nem vonták be és nem osztottak meg vele információkat a tervezetről. Karácsony előtt volt egy bizottsági ülés, ahova Varga Mihály és más fideszes országgyűlési képviselők is hivatalosak voltak, de nem jelentek meg. Így Jámbor a saját értesülései és véleménye alapján tudta csak kommentelni azt, amit hiányosan tudunk a költségvetésről.

A nagykép azért így is összeáll: sok segítségre 2023-ben sem számíthatnak a megélhetési válság által leginkább sújtott emberek.

A Portfolio szerint a nyári tervekhez képest jelentősen módosult a most elfogadott költségvetés: papíron a kiadási oldal a 6400 milliárd forinttal (vagyis közel 20%-kal), a bevételi pedig 5380 milliárd forinttal (17%-kal) növekedett. Papíron, ugyanis a bevételnövekedés egy része nem új forrásokból (pl. új tőkejövedelem- vagy vagyonadókból) származik. Ehelyett a kormány a megnövekedő kiadások miatti költségvetési hiányt az állami szerveken való spórolással, az eddigi adók hathatósabb beszedésével kívánja részben pótolni. Továbbá jelentős pluszforrást jelent még az állam számára, hogy immár nem 5, hanem 15%-os inflációval számolnak a költségvetésben, beismerve, hogy nem sikerül visszafogni az árnövekedést – „öröm az ürömben”, hogy ez egyben például az áfabevételek növekedését is jelenti.

Budapest, 2022. december 20.
Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelõ Központ Zrt. vezérigazgatója a központi költségvetés 2023. évi finanszírozásáról Varga Mihály pénzügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón a Pénzügyminisztérium Pénztártermében 2022. december 20-án. A miniszter elmondta: az ország biztonságos mûködéséhez szükséges források rendelkezésre állnak a jövõ évre, a költségvetés finanszírozási helyzete stabil.
MTI/Máthé Zoltán

Az állam a gazdaságból 908 milliárddal (30%-al) többet kíván beszedni a nyári tervekhez képest, a társasági adóból például az eredeti tervekhez képest 212,9 milliárddal több pénzre számít. Jámbor András szerint azonban az EU által elfogadott globális minimumadó nem igazán fogja érinteni a magyar vállalkozói struktúrát. Az országgyűlési képviselő úgy látja: ha már nem akarnak változtatni a 9%-os társasági adón, akkor legalább annak valódi beszedési rátáját megemelhetnék. Ugyanis korábban a 9%-ból valójában csak 5,9%-t tervezett beszedni az állam (különböző leírható kedvezmények és támogatások segítségével csökkentve a befizetés mértékét), ez jó lenne, ha megváltozna Jámbor András szerint.

Továbbá a Portfolio rámutatott, hogy több különadó révén is magasabb bevételeket vár a kormány, mint amelyek a nyári tervekben szerepeltek, így például az energetikai ágazat befizetéseit 473 milliárd forinttal 716 milliárd forintra húzták fel, amiben szerepet játszik a Mol-ra kivetett 95%-os különadó, valamint az energiaellátók jövedelemadójának legutóbbi emelése is.

Jámbor András szerint összességében megint azt látjuk, hogy az állam bevételeinek nagy részét nem a tőke megadóztatásából, hanem a mindennapi fogyasztásra kivetett magas áfából kívánja megszerezni, az infláció jelentette többletbevétellel pótolja ki a költségvetési hiányt.

„Különadókból összesen nem szednek be annyival többet, mint az áfából. Lassan 30 éve, de kiváltképp az elmúlt 12 évben következetesen elkerüli a magyar állam a nagytőke megadóztatását, ugyanis az alacsony adókkal kívánják a kormányok az ország gazdasági versenyképességét kialkudni. A mostani különadók is csupán az elmúlt 10 évben ott hagyott nyereség egy részét szedik vissza.” – mutatott rá a Szikra Mozgalom országgyűlési képviselője.

Jámbor András Imre, a Párbeszéd frakció tagja napirend elõtt szólal fel az Országgyûlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 18-án.
MTI/Koszticsák Szilárd

A költségvetés továbbá pluszbevételre számít a magasabb bérkiáramlás miatt is (itthon kirívóan magas adók sújtják a fizetéseket), a kormány a költségvetésben növelte az szja-bevételeket 9%-kal, 4000 milliárd forint fölé. Ez azt jelenti, hogy a kormány most nagyobb bérnövekedéssel számol 2023-ra, mint nyáron, azonban Jámbor András szerint bérnövekedés leginkább a multiknál és az ipari termelésben várható, olyan szektorokban, ahol munkaerőhiány van. Kérdéses tehát, hogy az állami szférában és a „pótolható” munkaerő számára lesz-e bérnövekedés, hiába sújtja őket is az infláció.

A bevételi oldalon jelenik meg az állami szervek kiadásainak lefaragása is: különböző minisztériumok 250 milliárd értékben kötelesek befizetni a költségvetésbe. Jámbor szerint ebben is megmutatkozik a társasági adó alacsonyan tartásának politikája: az állam kevesebb adót szed be idén is, mint amennyi szükséges lenne a működéséhez. Mivel a tőke meg nem adóztatásából csinál versenyképességet, azokban a szektorokban amiket az oligarcháik birtokolnak pedig semmilyen különadó nincs, így az állam inkább magán spórol tovább.

Budapest, 2022. december 20.
Varga Mihály pénzügyminiszter (j) és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelõ Központ Zrt. vezérigazgatója (b) a központi költségvetés 2023. évi finanszírozásáról tartott sajtótájékoztatón a Pénzügyminisztérium Pénztártermében 2022. december 20-án. A miniszter elmondta: az ország biztonságos mûködéséhez szükséges források rendelkezésre állnak a jövõ évre, a költségvetés finanszírozási helyzete stabil.
MTI/Máthé Zoltán

A kiadási oldalra pillantva könnyen megállapítható, mire fog elmenni a sok-sok milliárdnyi pluszbevétel: a Rezsivédelmi Alap és a Honvédelmi Alap viszik el a pénzek jelentős részét. A Portfolio szerint a Rezsivédelmi Alap kiadásainak elszállása egy fő tényezőre vezethető vissza: Magyarország energiaszámlája nagyobb mértékben emelkedik 2023-ban, mint azt a kormány nyáron elképzelte.

Ami újdonság, hogy a kormány nem csak a lakossági rezsicsökkentés finanszírozására különített el milliárdokat, hanem az önkormányzatokat (144,7 milliárd forinttal) és az egyházi és civil fenntartású intézményeket, továbbá az állami cégeket is támogatni fogja.

Jámbor szerint a csökkentett rezsicsökkentés fenntartásának drágulása azért is ellentmondásos, mert a múlt héten a gáz ára újra a háború előtti szintre esett vissza, így 2023-ban csökkennie, és nem növekednie kéne az energiaválság nyomásának. Az országgyűlési képviselő úgy látja: az orosz szerződések lehetnek annyira előnytelenek, hogy a kormány ennek ellenére többletkiadással számol. Továbbá az is kérdéses, hogy a különböző nem lakossági szereplők kompenzációja a gyakorlatban hogy fog kinézni.

„Az önkormányzati kompenzáció vajon politikai bunkósbot lesz-e?” – kérdezi Jámbor András. 

Jámbor András a Szikra mozgalom tiltakozó akcióján. Az aktivisták elblokádolták a Tropicana kaszinó bejáratát, Fizessenek a gazdagok! kampányuk keretein belül.
Fotó: Dián Ákos / Mérce

A kiadásokból jut azért a rezsicsökkentésen kívül is a lakosságnak: különböző nyugdíjemelésekre jelentősebb összeg, az állami szférában dolgozók béremelésére arányaiban valamennyivel kevesebb pénz jut. Előbbi kapcsán Jámbor rámutatott: a növelésekkel együtt is bőven infláció alatt maradhat a nyugdíjemelés. Az országgyűlési képviselő szerint az időskori juttatások egységes bővítése helyett inkább az alacsony nyugdíjakat kellene jelentősen megemelni – ez kijönne a mostani keretből is, és valódi hatása lenne.

Végezetül az Egészségbiztosítási Alap az előirányzott 704 milliárd forint helyett 754 milliárd forintra emelkedik, ami valószínűleg a szakápolók az év második felétől várható béremelésével függ össze. De Jámbor szerint a Költségvetési Tanács általános állami béremelésre is javaslatot tett, így akár szó lehet a tanárok bérének fejlesztéséről is. Hogy az utóbbi milyen mértékben valósul meg, továbbra sem tudható biztosan.

Minden egybevetve Jámbor szerint politikai értelemben nem látszik jelentős fordulat az új 2023-as költségvetési tervben. A Fidesz az eddigi receptet követné az egyre súlyosbodó válság következő évében is:

alacsonyan tartott tőke- és profitadók, magasan tartott fogyasztási és személyi jövedelemadó, az állami szolgáltatások leépítése, az állami dolgozók kiéheztetése mellett. A fő „népjóléti” intézkedést, a rezsicsökkentést a magasan maradó infláció teszi fenntarthatóvá, hála az áfának.

Hogy ez a recept 2023-ban is elég lesz-e, az leginkább a Fidesz politikai ellenfelein múlik, ugyanis a költségvetés alapján a kormány a lakosság jelentős részén idén sem kíván segíteni.

Az ellenzéknek a 2023-as költségvetésbe foglaltakat számon kérni a január közepére meghirdetett parlamenti vitán lesz először lehetősége.

Címlapkép: Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA