Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Alkotmánybíróság: Nem alkotmányellenes a tanárok sztrájkjogának korlátozása

Az Alkotmánybíróság szerdai ítélete alapján nem alkotmányellenes a pedagógusok sztrájkjogának korlátozása. A bírói testület szerint „a köznevelési intézményekben a sztrájkjog korlátozása legitim célból, a szükséges mértékben, és a vele szemben védelemre szoruló alapvető jogok, alkotmányos értékek kiegyensúlyozott figyelembevételével, azaz arányosan történt”.

Az indítványt még júliusban nyújtotta be Tóth Bertalan MSZP-s országgyűlési képviselő az Alkotmánybírósághoz, miután Szél Bernadett független országgyűlési képviselő márciusban sikertelenül fordult Kozma Ákos ombudsmanhoz az ügyben. A képviselő azt szerette volna megtudni, hogy alkotmányos-e a pedagógusok sztrájkjogának korlátozása. Az alapvető jogok biztosa akkor azt a választ adta Széllnek, hogy a még elégséges szolgáltatások a gyermekek okatáshoz való jogát biztosítják, amely a sztrájk alatt sem sérülhet. Kozma ezután levélben próbálta lebeszélni a szülőket a pedagógussztrájk támogatásáról.

Tóth Bertalan és képviselőtársai júliusban azt kérték az Alkotmánybíróságtól, hogy a testület semmisítse meg a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvénynek azt a két paragrafusát, amelyek a pedagógussztrájkhoz kapcsolódóan a még elégséges szolgáltatás mértékét írják elő. Az Ab mostani ítéletében megállapította:

„nem alaptörvényellenesek azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén”.

Indoklásuk szerint a közoktatás egy olyan munkahely, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, így sztrájk esetén szükséges a még elégséges szolgáltatás megállapítása. Ha a szolgáltatás mértékéről nincs törvényi előírás, akkor azt a sztrájkot megelőző tárgyalásokon kell definiálni. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény 14-15. paragrafusai azonban meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén.

Az intítvány benyújtó képviselők szerint azonban ezen rendelkezések a sztrájkjog lényeges tartalmát oly módon korlátozzák, hogy annak nyomásgyakorló funkciója elvész.

A politikusok szerint a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul, önkényesen korlátozza a pedagógusok sztrájkhoz való, alaptörvényben is szereplő jogát, és emellett nemzetközi szerződésbe ütközik.

Az Ab kiemelte, hogy a köznevelési intézmények elsődlegesen a gyermekek művelődéshez és megfelelő testi és lelki fejlődéshez való alapjogának biztosítását szolgálják. Szerintük a jogalkotó tekintettel volt ezen alapjogokra, mikor meghozta a sztrájk korlátozásáról szóló törvényt, így az legitim célból, a szükséges mértékben lett korlátozva.

Tóth Bertalan az Ab döntésre reagálva kijelentette, szerinte a testület a Fidesz mellé állt. Hozzátette, a kormány úgy hivatkozik a gyermekek érdekére, hogy közben kiváló tanárokat rúg ki. A képviselő úgy véli, a tanárokat érő jogfosztás olyan mértékű, hogy az a magyar, uniós és nemzetközi joggal is ellentétes, valamint, hogy a sztrájk a jövő nemzedék oktatáshoz való jogát is átfogóan célozza, a testület mégsem ismeri fel ennek alkotmányos jelentőségét, a döntésük teljesen kiszolgáltatottá teszi a tanárokat a mindenkori hatalomnak.

A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szintén nyújtott be alkotmányjogi panaszt, amiben a kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását és megsemmisítését kérték. Erre a beadványra még nem érkezett válasz.

Címlapkép: MTI / Szigetváry Zsolt