Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Újabb, 45 ezer négyzetméteres természetvédelmi területre épülő gigaberuházás terveit tették közzé Tihanyban

A tervek szerint egy 7 épületből álló szabadidő- és lakópark épülhet a tihanyi Kenderföldeken, egy több mint 45 ezer négyzetméternyi területen –  vette észre az Építészfórum.  A beruházás terveit a Veszprém Megyei Kormányhivatal tette közzé a napokban.

Jóváhagyás esetén a  Félsziget Resort Kft. egy hét épületből álló szabadidő- és lakópark monstrumot építene a balatonparti természetvédelmi területre, amely összesen 293 lakást/apartmant, valamint 300 felszíni parkoló kialakítását foglalná magába.

A kormányhivatal közleményében közzétette a beruházáshoz készített, több mint 250 oldalas előzetes vizsgálati dokumentációt is. Ez alapján azzal indokolják a 45162 négyzetméternyi terület beépítését, hogy invazív, idegen honos fafajok találhatók rajta. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy a beruházás tervezett helyszíne „korábban részben feltöltött, majd építési- és bontási hulladék lerakására használt, idegenhonos inváziós fajokkal terhelt”, így „túlzás nélkül állítható, hogy a barnamezősnek is minősíthető terület jelen állapotában Tihany szégyenfoltja”. A beruházás ennek ellenére nem a terület természetvédelmi szempontból való rekonstrukcióját célozza, ami aligha lenne megvalósítható a 300 parkolóhely és 293 ingatlan felhúzásával az erdős terület helyére. Ráadásul mint az az ehhez hasonló gigaberuházásoknál megszokott, a projekt nem is a helyiek érdekeit szolgálja, hiszen a komplexumot várhatóan a fizetős vendégek vehetik majd igénybe. A tájolás szerint a helyszín a község délkeleti részén, a Balatontól nagyjából 200 méterre, a Kenderföld út mellett található, vagyis a Kenderföldeken.

Az Építészfórum hozzátette,

az érintett ingatlan, akárcsak Tihany egész közigazgatási területe, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, védett természeti területen fekszik, ezen belül a telek a nemzeti park szolgáltató övezetében van, de nem része sem a NATURA 2000 területnek, sem a nemzeti ökológiai hálózatnak.

A helyi építési szabályzat szerint a beépítésre szánt területek között a szabadidő központ terület övezetbe tartozik, K-szk1 jelölésű, a településkép védelméről szóló helyi önkormányzati rendelet alapján pedig a Vízpart településkép szempontjából meghatározó terület része. A szabályozás szerint a megengedett maximális épületmagasság 10,5 méter lehet, a maximális homlokzatmagasság 12 méter, a maximális beépíthetőség 20 százalék, az előírt minimális zöldfelület aránya pedig 55 százalék, szabadonálló beépítéssel.

A dokumentációba illesztett táblázat szerint a terület faállománya összesen 1161 egyedet foglal magában, ebből 484-et – köztük nagyobbrészt idegenhonos, inváziós fajtákat, kisebbrészt őshonosokat – terveznek kivágni az építés miatt, ami a terület fáinak több mint 40 százalékát jelenti. A tájépítészeti tervben 169 fa visszatelepítésével számolnak. A tervek alapján belső parkokat is kialakítanának a „a Tihanyra jellemző táji karakter lehető legjobb megtartásával” és „a legtöbb fa megtartásával” a dokumentum állítása szerint.

Az a terv, amit a dokumentáció is ismertet, már a negyedik változat, amit a csökkentett lakás/apartman- és parkolószám, valamint az összefüggő zöldterület kialakítása miatt fogadott el a beruházó a tervtanácsi vélemény figyelembevételével. Tehát az eredeti tervek még egy ennél is nagyobb beruházásról szóltak volna. Először tavaly december 30-án nyújtották be a terveket, ám az eljárást január végén megszüntették. Márciusi dátummal ismét szerepel az adatbázisban egy eljárást indító kérelem, ezt viszont még nem bírálták el. A kormányhivatal közleménye szerint az előzetes vizsgálati eljárást szeptember 21-én indítottak, a döntésre 45 napja van a hatóságnak.

Nem ez az egyetlen Tihanyban épülő környezetromboló beruházás. Amint arról korábban már beszámoltunk, egy kétszáz férőhelyes parkoló megépítését is tervezik a balatoni a városba, ami több tucat fa kivágásával járna országos jelentőségű természetvédelmi területen. A 1,5 milliárd forintos állami támogatást kapó építkezés ellen korábban tüntetést szerveztek a helyi civilek. A Balaton Kapu nevet viselő programban a parkoló mellett piac és fogadóépületek is kerülnének a természetvédelmi területre.

Az elmúlt években jelentősen felgyorsult a Balaton-part beépítése, jellemzően nem a helyiek, hanem a beruházók és az új, nem ritkán túlzó méretű komplexumok leendő, tehetős használóinak az érdekében. Noha előfordul – akárcsak az említett aligai esetben – hogy sikerül megakadályozni egy-egy gigaberuházást, az építkezések általában akadálytalanul zajlanak, ahogy a Club Aliga esetében is várható.

De hasonló fejlesztések folynak például AkarattyánSzántódon, vagy Siófokon is, az állam pedig rohamtempóban árusítja ki az értékes balatoni ingatlanjait. A partszakaszok privatizációja, valamint a tehetőseket kiszolgáló luxusberuházások miatt a tó partja egyre kevésbé érhető el földi halandók számára.

A Balaton körüli beruházásokról és a társadalom tópartról való kiszorításáról rendszeresen beszámolunk a Mércén, vonatkozó cikkeink itt érhetők el.

Címlapkép: WikimediaCommons