Újabb iskolában álltak ki a diákok a tanáraikért és az oktatás fejlesztéséért: a budapesti Szerb Antal Gimnázium tanulói a közleményük szerint péntek reggel mintegy háromszázan alkottak élőláncot az iskola épülete körül, hogy sok más iskola diákközösségéhez csatlakozva ők is így hívják fel a figyelmet arra, hogy az oktatási rendszer problémáinak megoldása nem tűr halasztást.
„A minőségi oktatás mindannyiunk közös ügye!”
– hangsúlyozták.
Tegnap a Szent István Gimnázium, a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium és a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium előtt is tartottak szolidaritási megmozdulást a diákok a fővárosban.
Vasárnapról hétfőre virradóan pedig nagyjából száz diák virrasztott az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziuma, és az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziuma előtt. De több száz fős tüntetés volt a tanév elején Miskolcon is, miután a tankerület felmentette Dezsőfi Györgyöt, a Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét, mert a szóbeli indoklás szerint élére állt a polgári engedetlenségnek.
A polgári engedetlenségi akciók mellett a héten a tanárok úgynevezett gördülő sztrájkja is elindult, ami azt jelenti, hogy egyik héten hétfő-szerda-pénteki napokon, másik héten kedd-csütörtöki napokon tartanak munkabeszüntetést iskolákban országszerte.
Október 5-én pedig Budapesten foglalják el a pedagógusok világnapja alkalmából a Margit hidat diákok.
Amint arról beszámoltunk, év elején pedagógusok nem fogadták el a kormány 10%-os béremelési ajánlatát és január 31-re figyelmeztető sztrájk, valamint március 16-ára határozatlan idejű sztrájk szervezésébe kezdtek, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) rögtön a baloldal kampányakciójának bélyegzett. A minisztérium továbbá a még elégségesnek minősülő szolgáltatás címszava alatt arra kérte a pedagógusokat, hogy a munkabeszüntetés alatt is dolgozzanak – ennek hiányában törvénytelennek ítélte a sztrájkot és bíróságon támadta azt meg.
A pedagógusok januári figyelmeztető sztrájkját első fokon jogszerűnek ítélte meg a bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon viszont jogellenesnek nyilvánítottaazt. Végül júliusban a Kúria úgy döntött, jogszerű volt a sztrájk. Minden megfélemlítés ellenére január 31-én húszezren sztrájkoltak a közoktatásban.
Nem sokkal később megjelent egy kormányrendelet, amely lényegében ellehetetlenítette a további sztrájkolást – a rendelet értelmében egy esetleges sztrájk esetén a tanulóknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és iskolák esetében 16 óra, általános iskola esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kötelező szakképzett pedagógus által vezetett felügyeletet biztosítani. Ez indított el polgári engedetlenségi hullámot, aminek a keretében több száz tanár kezdett spontán munkabeszüntetésbe az iskolakezdéskor.
