Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Harmincnyolcszoros profitot termel Paks az önkormányzatoknak eladott áramból, ebben pedig az EU is vétkes

Ez a cikk több mint 1 éves.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere levelet intézett Orbán Viktorhoz, amiért a termelési árhoz képest harmincnyolcszoros áron jutnak hozzá a Paksi Erőmű által megtermelt áramhoz az önkormányzatok.

Ez a korábbinál is nehezebb helyzetbe hozza az önkormányzatokat. Karácsony Gergely szerint Budapestnek nem lesz miből állni a számlát:

„A jelenlegi kalkulációk mellett ez egész konkrétan azt jelenti, hogy a budapesti közösségi közlekedés villamosenergia-igényének 2023. évi többletköltsége önmagában meghaladná a Fővárosi Önkormányzat teljes iparűzésiadó-bevételét. Magyarul nincs annyi bevételünk, mint amekkora a számla.”

Ezt az abszurd helyzetet az Európai Unió energiapolitikája hozta létre, amint arra Jánisz Varufákisz a Mércén magyarul is publikált cikke rávilágít. Görögország korábbi pénzügyminisztere szerint a magas rezsiárakat nem egyszerűen az energiaválság, hanem a piaci fundamentalizmus és a szimulált verseny okozza.

„A földgáz árának növekedése rávilágított azokra a tovagyűrűző hibákra, amelyek akkor jelentkeznek, ha egy szimulált piacot egy természetes monopóliumra próbálunk ráhúzni” – írja cikkében Varufakisz.

A közgazdász állítása, hogy az Európai Unió által előírt szimulált verseny és a határköltség-alapú árképzés inkább okozója a rezsi drámai növekedésének, mint az orosz-ukrán háború.

Az Európai Unió arra kötelezte tagállamait, hogy válassza le a villamosenergia-hálózatot az erőművektől, és utóbbiakat privatizálja, hogy a „piaci szereplők” egymással versengve biztosítsanak minőségi szolgáltatást, alacsony árakkal.

Ezzel párhuzamosan mesterséges piacot hozott létre a kibocsátási engedélyeknek, hogy a klímaváltozást okozó, szennyező erőművek profitját csökkentse, és a zöld-energia előállítását olcsóbbá tegye. Ezzel együtt a „határköltség-alapú árképzés” jegyében a nagykereskedelmi árat úgy határozták meg, hogy az a legköltségesebb kilowattóra árával kell, hogy megegyezzen – tehát ha a szennyező lignittel megtermelt áram drága, legyen ugyanolyan drága a zöld technológiával megtermelt áram is.

A rendszer felborult az orosz-ukrán háborúval, amely megdrágította a békeidőben Oroszországból érkező földgázt és így a gázerőművek által megtermelt áramot. A földgáz drágulása a józan ész szabályai szerint nem teszi drágábbá az atomerőművekben megtermelt áramot – az Európai Unió piramisjátékában még is így történik.

Ez a rendszer vezet Magyarországon ahhoz, hogy a hálózatot üzemeltető cég  harmincnyolcszoros áron veszi az áramot Pakstól, amit aztán áthárít az önkormányzatokra. A jelenség nem egyedülálló Európában, ez ellen szerveződik Európa-szerte rezsisztrájk.

A költői kérdés az, hogy az Orbán-kormány miért csak akkor megy szembe az EU-val, amikor a jogállamot sérti, és akkor miért nem, amikor „rezsiharcolni” kéne Brüsszellel, ami nem mellesleg a NER egyik ideológiai alapköve volt az évek során… Ha valamit pedig biztosan megtanulhattunk az elmúlt tizenkét évből, hogy nincs az a gazdasági folyamat, amibe a Fidesz nem tud beavatkozni, ha akar, ez esetben ráadásul könnyű dolga is lenne, mivel Paks és az MVM is állami tulajdonban áll.