Péntek reggel pedagógusok tiltakoztak a Móricz Zsigmond körtéren az oktatás és a tanárok helyzete ellen, a megmozduláson több iskola munkatársai is részt vettek. Az eseményen számos diák vett részt a tanárok mellett, nagyjából 100-150-en vehettek részt, a megjelentek túlnyomó többsége feketében, esernyőkkel érkezett.
A nagyjából 10 perces villámtiltakozás során József Attila Levegőt! című verséből kölcsönzött „nem így képzeltem el a rendet” sorral hívták fel a megjelentek a figyelmet a lehetetlen állapotokra.
„Mi nem így képzeltük el a rendet, hogy azért kelljen küzdenünk hogy emberszámba vegyenek”
kezdte beszédét a megszólaló tanár, majd elmondta, hogy küzdenek a sztrájkjogért, a szabad véleménynyilvánítás, szabad gondolkodás jogáért, valamint a végzettségükhöz igazított fizetésért és a társadalmi megbecsülésért is.
A tüntetést a Mérce élőben közvetítette.
Mint elmondta, nem akarják hogy ellenük hangolják a közvéleményt, és elégedetlenek azzal, hogy nem tekintik munkának a mindennap végzett munkájukat, hogy gyerekekkel, fiatal felnőttekkel foglalkoznak, hogy „jövőt építenek, szépítenek”.
A felszólaló tanár nehezményezte, hogy a gyerekekkel zsarolják a pedagógusokat, miközben épp ők azok, akik nap mint nap egyengetik az útjukat. Ennek ellenére a kormány a gyerekek jogaival takarózik – miközben rájuk is rengeteg felesleges feladatot rónak, majd’ belerokkannak a követelményekbe.Mint mondta, tanárok és tanítani akarnak, mert ez a dolguk. Kritizálták, hogy Pintér Sándor „főzsandárra” bízták az oktatás ügyét.
Azt is kifejtette, hogy tanár nélkül nincs jövő, jelen akciójuk pedig nem irányul sem az iskola, sem a fenntartó, sem a diákok ellen. Majd szolidaritásukat fejezték ki a résztvevők a miskolci Hermmann Ottó Gimnázium munkatársai mellett – ahol felfüggesztették az igazgatóhelyettest, miután tevékeny szerepet vállalt a polgári engedetlenségben.
A tüntetés szónoka szerint a tanárok tiltakoznak az ellen, hogy
- kormányrendeletben lehetetlenítik el a tiltakozás minden törvényes módját;
- erkölcsi alapon történő megmozdulásaikra a kormány fenyegetéssel válaszol;
- diákjaikkal zsarolják őket, és etikátlan munkakerülő gazembereknek állítják be őket;
- hogy Európában nálunk kapják a pedagógusok a legalacsonyabb bért és létminimumon tartják őket;
- a túlterheltség ellen;
- hogy megfosztották őket, a szülőket, a családokat a szabad tankönyvválasztás jogától;
- a szakmaiatlan, silány tankönyvek ellen;
- a szakmaiatlan, átpolitizált nemzeti alaptanterv ellen;
- a túlórák ki nem fizetése ellen;
- a feleslegesen bürokratikus és időrabló adminisztráció ellen;
- a diákjaik embertelen leterheltsége ellen;
- a döntéshozók pökhendi, szarkasztikus megnyilvánulásai ellen;
- hogy ugyanők ellenük hangolják a közvéleményt, „megfosztva az egyik legszebb hivatást maradék becsületétől is”;
- a szakmai párbeszéd teljes hiánya ellen;
- az irányukba mutatott bántó és alaptalan bizalmatlanság ellen;
- az ellen, ahová és ahogyan a kormány a tudást árazza Magyarországon;
- a sehová nem vezető, előrejutást sem garantáló, a közvéleményt ellenben remekül félrevezető életpályamodell ellen;
- valamint a szegregáló oktatási rendszer ellen – miszerint akinek nincs pénze megfizetni az alapítványi, külföldi vagy magániskolát, annak a gyereke a közoktatásban már nem jut „versenyképes” tudáshoz.
Mint a felszólaló tanár elmondta, szeretik diákjaikat, és hisznek a jobb, igazabb, szabadabb iskolában, a tudás értékállóságában.
Tiltakozásuk épp ezért segélykiáltás, hogy egy ilyen rendszerben dolgozhassanak, még akkor is „ha üres házban őrlángként pislákol”.
A két nagy pedagógus-szakszervezet, Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még tavaly októberben kezdeményezett sztrájktárgyalásokat a kormánnyal. Eredeti követeléseik a közoktatást régóta mételyező problémákra vonatkoztak:
A pedagógusok követelései
- A pedagógus illetményalap vetítési alapja szeptember elsejétől visszamenőlegesen a mindenkori minimálbér összege legyen.
- Szintén szeptembertől visszamenőlegesen emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye is.
- A pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember elsejétől legfeljebb heti 22 óra legyen.
- A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek – akik jelenleg heti 40 órában látják el feladataikat – maximum heti 35 órában legyenek foglalkoztathatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát tölthessenek regenerációval, felkészüléssel intézményen kívül
A kormány képviselői azzal nyitottak, hogy szerintük nincs ,,tanárhiány”, a tanárok követeléseinek teljesítése helyett pedig tíz százalékos béremelést és 200 ezer forint cafeteriat ajánlottak fel. A pedagógusok nem fogadták el a kormány ajánlatát és január 31-re figyelmeztető sztrájk, valamint március 16-ára határozatlan idejű sztrájk szervezésébe kezdtek, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) rögtön a baloldal kampányakciójának bélyegzett. A minisztérium továbbá a még elégségesnek minősülő szolgáltatás címszava alatt arra kérte a pedagógusokat, hogy a munkabeszüntetés alatt is dolgozzanak – ennek hiányában törvénytelennek ítélte a sztrájkot és bíróságon támadta azt meg.
A pedagógusok januári figyelmeztető sztrájkját első fokon jogszerűnek ítélte meg a bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon viszont jogellenesnek nyilvánította azt. Végül júliusban a Kúria úgy döntött, jogszerű volt a sztrájk. Minden megfélemlítés ellenére január 31-én húszezren sztrájkoltak a közoktatásban.
Nem sokkal később megjelent egy kormányrendelet, amely lényegében ellehetetlenítette a további sztrájkolást – a rendelet értelmében egy esetleges sztrájk esetén a tanulóknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és iskolák esetében 16 óra, általános iskola esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kötelező szakképzett pedagógus által vezetett felügyeletet biztosítani. Ekkor polgári engedetlenségi hullám indult a pedagógustársadalomban, több száz tanár kezdett spontán munkabeszüntetésbe. „A sztrájk alapjog” – ez volt az engedetlenkedő tanárok szlogenje.
